„Keleti blokk” változatai közötti eltérés

Nagyjából semmi nem stimmelt
a (→‎Története: aprók)
(Nagyjából semmi nem stimmelt)
 
== Története ==
A [[második világháború]]ban a [[Szovjetunió]] hadműveleti területeit képező, utóbb a szövetséges erők megállapodása értelmében szovjet katonai megszállás alá került államok ([[Bulgária]], [[Csehszlovákia]], [[Magyarország]], [[Lengyelország]], [[Románia]] és a [[Német Demokratikus Köztársaság]]) a háború után, 1949-ben közös gazdasági szövetséget ([[KGST]]) hoztak létre, majd 1955-ben a [[Varsói Szerződés]] megkötésével katonai szövetségbe tömörültek,. majdA közöskét gazdaságiszövetség szövetségettagja volt alapításuk évétől ([[KGSTAlbánia]]) is, létrehoztak.de A1961-től keleti blokkbaa [[Albánia]]szovjet csakblokktól azpolitikailag [[1960-aseltávolodó évek]]igkínai–albán tartozottegyüttműködés (ekkorkereteinek kiépülésével párhuzamosan – tevékenységében aktívan nem vett részt; formálisan azonban csak 1968-ban lépett ki a fentiVarsói szövetségekbőlSzerződésből, ésjóval teljesenkésőbb, elszigetelte1987-ben magátpedig a világtól)KGST-ből.{{jegyzet|{{RétiAlbSors|161., 188}}}} [[Jugoszlávia]] pedig sohasem tartozott bele (sosem írta alá a varsói szerződést, és a KGST-benek semis lépettcsupán be)társult tagja volt, noha mindkettő kommunista állam volt egészen [[1989]]-ig.
 
A blokk országai néhányszor megpróbáltak elszakadni. A radikálisabb elszakadási kísérleteket, mint az [[1953]]-as [[kelet-berlini felkelés]], az [[1956-os forradalom|1956-os magyar forradalom]] és az [[1968]]-as [[prágai tavasz]] győzelmét katonai [[intervenció]]val akadályozták meg, míg a többi, politikai próbálkozást vagy egyszerűen betiltották – és vezetőiket, tagjaikat és szimpatizánsaikat hosszabb-rövidebb időre bebörtönözték –, vagy diplomáciai úton fojtották el. [[A Szovjetunió felbomlása]] egyúttal a keleti blokk összeomlását is maga után vonta.