„Onkogén” változatai közötti eltérés

Az első nonvirális eredetű, humán celluláris ''onkogént'' egy emberi [[hólyagtumor]] sejtvonal [[DNS]]-ében azonosították. A hólyagtumor sejtvonal onkogénjének [[Klónozás|klónozását]] [[1982]]-ben hajtották végre ''Weinberg'', ''Mariano Barbacid'' és ''Michael Wigler'' munkacsoportjai. A munka fő nehézségét az okozta, hogy az akkor még ismeretlen onkogént több milliárd bázispárnyi DNS-ben kellett megtalálni. Ehhez a keresett gén két tulajdonságát használták fel: egy biológiait (transzformáló-képesség) és egy [[Genetika|genetikait]] (közelében lennie kell specifikus humán Alu-szekvenciáknak). A [[hólyagtumor]] [[DNS]]-sel egy a sejtbiológiai kutatásokban gyakran használt sejtvonalat, ''NIH3T3 egér fibroblasztokat'' [[transzfektál |transzfektáltak]]. Ilyenkor a DNS darabolódva jut be a sejtekbe és véletlenszerűen néhány helyen integrálódik. A működő onkogént felvevő sejtek transzformálódnak, utódaik fókuszokat alkotnak.

A transzformált sejtek DNS-e valószínűleg onkogént nem tartalmazó humán DNS-régiókat is tartalmaz; hogy ezektől megszabaduljanak, egy második transzfekciót is végrehajtottak. A transzformált fókuszok DNS-ében ilyenkor nagy valószínűséggel már csak egy humán DNS-darab van: ez tartalmazza a humán onkogént és – szerencsés esetben – Alu-szekvenciát is. Ha a második transzformáns DNS-éből genomtárat hoznak létre és abban olyan rekombináns [[Fág|fágot]] találnak, amely humán Alu-próbával [[Hibridizáció|hibridizál]], az nagy valószínűséggel az emberi onkogént is tartalmazza.

A stratégia sikeres volt: a gén szekvenciájának meghatározásakor kiderült, hogy egy ''ras-génről'' (rasH) van szó, mely a protoonkogénproto-onkogén párjától egyetlen bázispárban különbözik. Később tisztázták, hogy a [[pontmutáció]] következményeképpen a ''celluláris onkogéntermék'' Ras-fehérje elveszti ''GTPáz''-aktivitását, képtelen önmagát inaktiválni: konstitutívan aktív állapotba kerülve daganatos sejtproliferációt indukál. A transzformálódó sejtek tartalmaznak ''v-ras gén''-homológot. [[1982]]-ben ''Weinburg'' emberi, ''húgyhólyag'' karcinómasejtekből származó DNS-sel transzformált egér fibroblasztokat. Ez az első bemutatása annak, hogy egy ''onkogén'' képes emberi [[Rák|rákot]] okozni. Több, mint 50 onkogént és proto-onkogént azonosítottak az onkogenetikus vírusok és a transzformációs gének alapján emberi és állati tumorokból.<ref>Molekuláris sejtbiológia Szeberényi József Publication date 2014 Szerzői jog © 2014 Dialóg Campus Kiadó</ref>