„Röck István Gépgyára” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: File: → Fájl: |
a →Története: Kétszer szerepelt egymás után ugyanaz a mondat, töröltem az egyiket. |
||
39. sor:
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején hadifelszereléseket gyártott és szállított a magyar honvédség számára. 1857-ben többszöri költözködés után a Soroksári út 24-ben már ismét önállóan folytatta a gyártást ''Röck István Gépgyára és Köleskása Malma'' név alatt. A különféle termékek miatt gyárát két részlegre osztotta fel: mezőgazdasági eszközök és gépek, valamint egyéb gyártmányok: könyvnyomdagépek, malomipari termékek.
1861-ben az ő üzemében készült el az első hazai gőzcséplőgép. Az 1882-ben közel 200 munkást foglalkoztató üzemet nem viselte meg az 1890-es évek elejének gazdasági válsága, amit rugalmas és sokszínű gyártási profiljának köszönhetett. Ennek ellenére jelentős arculatváltozáson esett át a vállalkozás. 1882-ben állami támogatásokkal megkezdődött a kazánok, gőzszivattyúk, hűtőkompresszorok gyártása. 1897-ben alapító unokái ([[Röck István (gépészmérnök)|István]] és [[Röck Gyula|Gyula]]) átvették apjuktól a családi vállalkozást. [[Fájl:Csonka János saját készítésű gépkocsijával.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csonka János]] saját készítésű gépkocsijával a [[Műegyetem]] udvarán]][[Fájl:Röck-Csonka bus model.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Röck-Csonka busz]] Miután a Soroksári úti telepet kinőtték [[Kelenföld]]ön, a Budafoki út 70 szám alatt egy {{szám|17700|m<sup>2</sup>-es}} területen új gyártelepet alakítottak ki. A gyár felvette a ''Röck István Gép- Gőzkazán Gyára és Vasöntödéje'' nevet. 1901-ben a gyár teljes egészében ide települt. A gyár adottságai (modern öntöde, nagy teljesítményű melegsajtoló) tették lehetővé, a [[Csonka János]]sal való együttműködést. A Röck fivérek és Csonka János egymásra találása a magyar autógyártás jelentős eseménye volt. Csonka számára készítettek különféle kísérleti motorokhoz öntvényeket, kéthengeres motorokat, sebességváltómű-házakat és más öntvényeket, valamint alvázakat. Több évi kísérletezés után a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] döntött a motoros járművek rendszerbe állítása mellett
1906-1908 között Csonka személyautókat is tervezett. Ezek komplett alvázait is a Röck-gyárban készítették. Ezeket részben magánszemélyek, részben a Posta vásárolta meg. Közülük kettő részt vett a „Henrik Herceg Túraúton”, ahol megállták a helyüket. Az egyiket Röck István, a másikat [[Haltenberger Samu]] vezette. 1910-ben hagyta el a gyárat 10 darab Csonka által tervezett 16 LE teljesítményű autóbusz.
|