„Milna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 14 interwiki link migrálva a Wikidata d:q911309 adatába
bővítés
1. sor:
{{Horvát település infobox
| név = Milna
| kép = MILNAMilna CHURCHcollage.JPGjpg
| képaláírás = templomMilna
| megye = Split-Dalmácia
| rang = falu
| polgármester = NikšaAnamaria HržićRošin
| irányítószám = 21450
| körzethívószám = (+385) 021
| népsűrűség = 31
| tengerszint feletti magasság = 012
| terület = 35
| szélességi fok = 43
17. sor:
| hosszúsági ívperc = 19
| hosszúsági ívmásodperc = 36
| weboldal = www.milnaopcinamilna.hr
}}
 
'''Milna''' falu és község [[Horvátország]]ban, [[Split-Dalmácia megye|Split-Dalmácia megyében]]. Közigazgatásilag Milnán kívül [[Bobovišća]], [[Bobovišća na Moru]], [[Ložišća]] és [[Podhume]] települések tartoznak hozzá.
'''Milna''' település [[Horvátország]]ban, az [[Adriai-tenger|Adrián]] fekvő [[Brač]] szigeten.
 
== Fekvése ==
[[Split]]től 20 km-re délre az [[Adriai-tenger|Adrián]] fekvő [[Brač]] szigeten, a sziget nyugati partján, egy a Spliti kapura (Splitska vrata) néző kies öböl, a Milna-öböl keleti végében fekszik. [[Supetar]]tól ahol a kompkikötő található légvonalban 10, közúton 20 km-re fekszik. Forgalmas kikötőjére, ódon utcácskáira, templomaira, mediterrán stílusú kertjeire szép rálátás nyílik a település feletti magaslatokról. A sziget belsejébe mélyen benyúló öböl kétfelé ágazik, az északi Žalo-öbölre és a délkeleti Panterára.
A sziget nyugati partján, [[Supetar]]tól 20 km-re fekvő település.
 
Az ezer körüli lakosú település a sziget nyugati partján, egy kies öböl mellett fekszik, jacht-kikötője van, és kompjárat köti össze a szárazfölddel.
 
Forgalmas kikötőjére, ódon utcácskáira, templomaira, mediterrán stílusú kertjeire szép rálátás nyílik a település feletti magaslatokról.
== Története ==
A település nevét finom, homokos talajú partjáról kapta. Bár közelében idáig régészeti lelőhelyet nem találtak a rómaiak jelenlétét jelzi, hogy a Pantera-öböl végében fekvő Studenac előterében levő termékeny völgy végében egy ókori szarkofágot használtak az állatok itatására. A Brač és a Šolta-sziget közötti csatorna közepén fekvő kis Mrduja-szigeten a Milnai-öböl bejáratánál középkori kápolna áll falában egy befalazott, kereszttel díszített pilaszterrel, melyet valószínűleg egy eddig nem ismert késő ókori milnai templomból vittek oda. Milna első írásos említése [[1333]]-ban történt. A mai plébániatemplom helyén állt Szűz Mária templomot „ecclesia Ste Mariae Milnavi” alakban [[1519]]-ben említik először. Ekörül alakult ki az öbölmenti település magja, melyet a nerežišćai Cerinić (Cerineo) család reneszánsz várkastélya is védett. A család ugyanis ezt az öblöt szemelte ki új várkastélya és temploma felépítésére. A 16. és a 17. században a sziget belsejéből a nerežišćai plébánia terültéről új lakosság telepedett le itt mintegy nyolcvan fővel, majd a [[kandiai háború]] idején a 17. század közepén a szárazföldről is érkeztek menekültek. Plébániáját [[1646]]-ban alapították, első plébánosa Luka Milovanić atya volt. A 18. századra teljesen benépesült a település, melynek ekkor már mintegy 550 lakosa volt. A megnövekedett népesség számára már szűk volt a régi templom, ezért a várkastély mellett fekvő magaslatra [[1783]]-ban a Gyümölcsoltó boldogasszony tiszteletére Ignacije Macanović tervei szerint új, késő barokk templomot építettek. A mellette álló karcsú harangtorony a helyi Bokanić családból származó kőfaragó munkája. A velencei uralomnak [[1797]]-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. [[1806]]-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került. [[1806]]-ban a Zaglav-félsziget előtti csatornában zajlott a „két császár csatája” a francia és az orosz flotta hadihajói között. Ennek során a franciák fontos támaszpontja volt a félszigeten épített Baterija erőd. Napóleon lipcsei veresége után [[1813]]-ban újra az osztrákoké lett. [[1823]]-ban az osztrák közigazgatásban a település községközpont lett. A település gyors fejlődése a [[19. század]]ban is folytatódott, amikor a Žalo és a Pantera-öböl közötti partszakasz tervszerű kiépítése megtörtént. Fejlődött a hajóépítés is, a Pantera és a Vlaška-öbölben levő hajóépítő üzemekben ebben az időszakban több hajót építettek mint a spliti, starogradi, komizai és trogiri hajógyárakban. Kitűnő hajóskapitányok kerültek ki a helyi Peruzović, Bonačić-Mandinić, Babarović és Marangunić családokból, de más brači családok fii is szolgáltak az Adrián, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókon. Az egyik akkoriban közismert vitorlás hajótípust éppen itt, Milnában nevezték el bracerának, nevét a Brač-szigetről (olaszul Brazza) kapta. Új kikötőkkel rendelkező kiépített öblök létesültek az 1860-as években is. Ebben az időben alakult ki a település képe keleten a Babarović család hatalmas háromszintes házától a nyugaton emelkedő kétemeletes Scarneo-házig és a kétemeletes konte Alberti-házig, melyről ezt a partszakaszt konteta rivának nevezik. Közte és az egyemeletes Scarneo-ház között építették meg az 1920-as években a várkastélyig vezető monumentális lodzsás lépcsősort. A településnek 1857-ben 1907, 1910-ben 2293 lakosa volt. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 830 lakosa volt.
Milnát még a [[16. század]]ban alapította egy nemesi származású család, aki itt várat és templomot is épített.
 
== Turizmus ==
== Népesség ==
Az olajfaligetek, szőlők közt fekvő Milna a sziget forgalmasabb nyaralóhelyei közé tartozik, rendezett stranddal és szép sétautakkal.
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 1.907 || 2.253 || 2.260 || 2.489 || 2.579 || 2.293 || 3.243 || 1.645 || 1.212 || 1.231 || 1.221 || 1.056 || 860 || 875 || 862 || 830
|-
|}
 
== Nevezetességei ==
*A [[Gyümölcsoltó boldogasszony]] tiszteletére szentelt plébániatemploma 1783-ban épült a kikötő északi oldalán [[barokk]] stílusban. Főépítésze a trogiri Ignacije Macanović volt, aki több más brači épületet is tervezett. Gazdagon díszített homlokzata két hatalmas pálmafa között áll, melyek a templom mellett a település szimbólumai lettek. A háromhajós, katedrálisszerű monumentális épületnek hét barokk márvány oltára van. A megfelelő megvilágítást huszonnégy nagy ablak, monumentális boltívek és oszlopok biztosítják. Legértékesebb oltárképei a sekrestye melletti mellékoltárokon találhatók. Az elsőt, mely az angyali üdvözletet ábrázolja [[Sebastiano Ricci]]nek, a második Mária mennybevételét ábrázoló festményt pedig [[Paolo Veronese|Paolo Veronésének]] tulajdonítják. Hátlapján "Paolo Veronese pinxit 1500" felirat látható. Az egész templomot Szűz Mária alakja tölti be, ugyanis a homlokzaton az ő két szobra, négy oltárán pedig még további szobrai találhatók. A templom melletti sekrestye volt eredetileg a település 1519-ben épített első temploma. Ma gazdag kincstár található benne arany, ezüst és fából készített, magas művészi értékű liturgikus tárgyakkal. A sekrestye mellett áll a karcsú harangtorony Trifum Bokanić trogiri mester alkotása. A templomban több értékes a 17. és a 20. század között készített festmény is található. A 25 regiszteres orgonát 1822-ben építették az itáliai Callido testvérek.
 
*A kikötő felett található Anglešćinának nevezett reneszánsz várkastélyt a Cerinić család építtette az itteni kikötő védelmére. U-alakú épület belső udvarral, homlokzatán pártázat és ágyúállások maradványaival. Később az erőd jellegéből lakóépületté alakították át.
 
*A Keresztelő Szent János templomot a 14. században építették egy sziklára. Az ismert szobrászművésznek Matko Mijićnek egy barokk domborműve található benne. Az épületet 1994-ben renoválták.
 
*A Szent József templom a 19. században az Osibova-öbölben épült. Egyhajós épület, félköríves apszissal. Főoltárán értékes oltárkép található, melyet Vicko Zmajević zárai érsek adományozott a milnai plébániának a 18. század elején. A templomban több, 18. és 19. századi, ezüstből és fából készített liturgikus tárgyat és fogadalmi képet őriznek.
 
*Az Osibova-öbölben kis 18. századi kápolna található, ahova Milnából 14 stációból álló keresztút vezet.
 
*A település felett egy festői dombon található a temető. Értékes műemlékei közül kiemelkedik a Fájdalmas Szűzanya temploma, melyet 1880-ban mauzóleum formájára építettek.
 
*A Pantera lábánál egy kis Szent Jeromos templom található, melyet Jere Bonačić-Proti építtetett itteni hajóépítő üzeme mellett.
 
*A hosszú Milnai-öböl kijáratánál 1844-ben Arne Harašić egy kis Szent Miklós templomot épített a tengerészek védőszentje tiszteletére.
 
*A plébániaház mellett áll a Isteni Szeretet Lányai rendjének háza, akik 1926-ban települtek a plébánia területére. A templomok, az öregek és a gyermekek szolgálatára.
 
*A plébánia minden év július 16-án ünnepli patrónusának a Kármelhegyi boldogasszonynak a napját. Jelentős ünnep még március 19. Szent József napja, aki a plébánia másik védőszentje. A legnagyobb ünnep mégis Nagyboldogasszony ünnepe, amikor a településen a legtöbb a helyi és idegen turista.
 
*A Milnával szemben fekvő kis Mrduja-sziget nyugati oldalán gótikus templom romjai találhatók. A boltozatos épület felső teraszos része védelmi célokat szolgáló elemekkel, őrtoronyszerűen volt kialakítva. Valószínűleg világítótoronyként használták. A szigetnek az ókorban nagy jelentősége volt, hiszen előtte haladt el a dalmát tartományi fővárosba Solinba vezető hajóút.
 
*A Zaglav-félsziget végében található a Ražanj világítótorony. Ötszögű, szabályosan faragott kövekből emelt épület, négyszögletes tetőzettel. Déli homlokzatának közepén áll a sokszögű torony a világító berendezéssel. A torony a Splistka vratán áthaladó hajók haladását segíti.
 
*A Zaglav-félszigeten a Zaglav-fokon található a Baterija-erőd, melyet 1806-ban a francia uralom idején építettek a Split felé irányuló, valamint a közép-dalmáciai szigetek közötti hajóforgalom ellenőrzésére.
 
== Gazdaság ==
Milna gazdasági bevételi forrásit elsősorban a turizmus adja. A településen két jachtkikötő, szállodák, posta, egészségház és számos kiépített öböl található. A településen halfeldolgozó üzem is működik, emellett a lakosság nagy része foglalkozik olajbogyó termesztéssel és halászattal. Kedvező fekvése miatt, melyben nagy szerepet játszik a Splitbe irányuló, a Spliti kapun átmenő hajóforgalom, nagy tengeri potenciállal is rendelkezik, melyet részben ki is használ. Az olajfaligetek, szőlők közt fekvő Milna a sziget forgalmasabb nyaralóhelyei közé tartozik, rendezett stranddal és szép sétautakkal. A parton számos kereskedelmi egység, cukrászda található. A Milna környéki öblök egy része a partszakaszok tagoltsága miatt a település szélétől alig húsz perces sétával megközelíthető.
 
[[Fájl:MILNA PORT.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|Milna, kikötő]]
 
== TurizmusOktatás ==
A milnai alapiskola az 1848/49-es tanévben kétosztályos fiúiskolaként a Pantera-öböl előterében fekvő Buzolić-házban kezdte meg működését. Ottani működése 1882-og tartott, amikor a szomszédos épületbe, a Sfarčić család házába költözött. Itt 1901-ig működött. Az oktatás 1890-ig olasz nyelven folyt, de 1878-ban tannyelvként bevezették a horvátot is. A tanítói munkát a helyi iskola tanács irányította, melynek elnöke általában a plébános volt. Amikor [[1875]]. Május 15-én I. Ferenc József császár látogatást tett a településen a tanárok olaszul és horvátul is feleltettek. Ekkor került szóba egy másik iskolaépület létesítése is. Ez később a Žalo-öbölben előterében egy kis épületben jött létre két fiú és egy lány osztállyal. Ennek a helyén épült fel 1901-ben a település új iskolaépülete, melyről az épület falán emléktábla emlékezik meg. Az 1934/35-ös tanévben az iskola hatosztályosra bővült és II. Péter trónörökös nevét vette fel. Az 1956/57-es tanévben a községi választmány az iskolát hétosztályosra bővítette. 1959-ben létrehozták az alsótagozatos ložišćei területi iskolát. 1960-ban az iskola ''Romano Marinović'' nevét vette fel. 1992-ben ''Milna'' alapiskolára nevezték vissza.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
*[http://opcinamilna.hr Milna község hivatalos oldala] {{hr}}
* Bács Gyula (1981) ISBN 963-243-220-7
*Prostorni plan uređenja Općine Milna – Milna község rendezési terve 2007. szeptember {{hr}}
== Külső hivatkozások ==
* Bács Gyula (1981) ISBN 963-243-220-7
{{Commonskat|Milna, Brač}}
 
== További információk ==
{{csonk-Horvát település}}
*[http://www.tz-milna.hr/hr/ Milna turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://www.braconline.com.hr/supetar/199-informacije-o-mjestima/359-uvod-milna.html Brač szigetének információs portálja] {{hr}}
 
{{Commonskat|Milna, Brač}}
 
{{DEFAULTSORT:Milna}}
{{Split-Dalmácia megye}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Horvátország települései]]
[[Kategória:Brač települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Milna