|
== Története ==
A városkát [[németek|német]] telepesek alapították a [[13. század]]ban. A Murány-völgy központi települése. Első írásos említése [[1357]]-ből származik ''"Nagy„Nagy Reucze"Reucze”'' alakban. [[1435]]ben ''"Rewcze"„Rewcze”'', [[1453]]-ban ''"Noghrewche"„Noghrewche”'' néven említik. [[1427]]-ben 70 adózó portája volt. A felvidéki vasgyártás egyik központja volt, [[1556]]-ban 8 vaskohó működött a településen, ebben az évben a török kirabolta és felégette Nagyrőcét. Ezután [[1690]]-ig a töröknek is adózott. [[1557]]-ben városi rangot kapott. Német telepesei a [[17. század|17]]–[[18. század]]ra a pusztítások és a [[szlovákok|szlovák]] betelepülés miatt elszlovákosodtak. 1690-ben már csak 33 család élt a településen, közülük 20 zsellér és 13 parasztcsalád volt. Ebben az időben alakultak első céhei, [[1694]]-ben a csizmadiák, [[1697]]-ben a molnárok alapítottak céhet. Jelentős vasércbányászattal, posztó- és szövőiparral rendelkezett. [[1862]]-ben itt nyílt meg az első szlovák gimnázium és a szlovák kulturális élet egyik központja lett. A város a szlovák nemzeti mozgalom egyik központja is volt, szlovák gimnáziumát [[1874]]-ben a magyar hatóságok betiltották.
Vályi András szerint ''"Kis„Kis Rőcze, Nagy Rőcze, Revucza, Rausenbach. Két népes tót helységek Gömör Várm. földes Uraik Gr. Koháry, és más Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Csetnekhez 1 mértföldnyire; vas hámorjai nevezetesek, hegyein kristály, és más jóféle kövek találtatnak. Nagy Rőczénak határja jelesebb, javai külömbfélék; amannak határja pedig hegyes, és nehezebb mívelésű, réttyei jók, legelőjök elég, fája mind a’ kétféle; a’ vashámoroknál módgyok van a’ keresetre."”'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Rőcze„Rőcze (Nagy), Rauschenbach, Welka Rewucza, tót mv., Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz nyugotra 4 mfdnyire, a Rewucza és Jolsva vizek összefolyásánál: 524 kathol., 1342 evang. lak. Evang. anyaszentegyházzal. A kath. templom 2 tornyu, s benne egy 13-ik századbeli harang függ. Határa hegyes; lakosai földmivelésből, kézmüvességből, vasbányászatból, vászon- és gyolcsszövésből táplálják magukat. F. u. h. Coburg."”'' <ref>{{Fényes}}</ref>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör és Kishont vármegye|Gömör-Kishont vármegye]] [[Nagyrőcei járás]]ának székhelye. [[1963]]-ban városi rangot kapott, [[1996]] óta újra járási székhely.
|
