„Kultivációs elmélet” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
<blockquote>A '''kultivál''' szó jelentése '''kedvelni, illetve rendszeresen gyakorolni valamit''' ([[kultusz]], [[kultikus]]). A szó latin eredetű, régen használt jelentése szerint földet művelést jelent. A kultivációs felfogás a [[tömegkommunikáció]] jelenségeinek értelmezése felől közelíti meg a kommunikációt, nem eseményként vagy aktusként fogja fel. Eszerint a felfogás szerint a kommunikációt fenn kell tartani és szükség esetén módosítani, mert innen tudjuk, hogy mi az igazság és a jó. A kultivációs modell szerint a tömegkommunikációs intézmények (televízió, rádió, internet) által iparszerűen termelt nagy tömegű közlemény, a szakadatlan közlésfolyam jelekből szőtt világa a maga szimbolikus világ- és társadalomképével elmélet'''a kulturális környezet döntő eleme''', amely megadja a társadalom szemléletének legáltalánosabb kereteit, s így '''meghatározó szerepe van a kulturális szocializációban'''''.'' A kultivációs elmélet [[George Gerbner]] magyar származású médiatudós nevéhez köthető, aki ''A média rejtett üzenete'' című könyvében fejtette ki elméletét. Kutatásai arra irányultak, hogy a [[szocializáció]] szerepét miként vette át a szülőktől, tanároktól a média, elsősorban a televízió, valamint arra törekedett, hogy megmutassa azokat a területeket, ahol a televízió különösen sokat torzít, és emellett erősen fellépett a televíziót elárasztó erőszakkal szemben</blockquote>.
 
Gerbner kultivációs elmélete szerint a média mesterségesen létrehozott szimbólumvilága jelenti azokat a világértelmezési, gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek egy adott társadalomban jelentős befolyást gyakorolnak, esetleg meghatározóvá válnak. Kutatásai megerősítették azt a vélekedését, hogy minden közleménynek van valamilyen irányultsága, amely az információk szelekciójában, a hangsúlyok elhelyezésében és számos, apró részlet kezelésében nyilvánul meg. A társadalomnak az a része, amelyik a tömegkommunikációban[[tömegkommunikáció]]ban megjelenített mintákat alakítja, szelektálja és kontrollálja, rejtett hatást gyakorol az egész társadalomra. A televízió által közvetített tartalmak jelentős része nem a valóságot, hanem az adott kornak az élettel, a társadalommal és a világban ható láthatatlan és látható erőkkel kapcsolatos előfeltevéseit tükrözi, a tényeket a képzelettel nehezen kibogozható komplexummá összeszőve.
== A kultivációs elmélet ==
Gerbner kultivációs elmélete szerint a média mesterségesen létrehozott szimbólumvilága jelenti azokat a világértelmezési, gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek egy adott társadalomban jelentős befolyást gyakorolnak, esetleg meghatározóvá válnak. Kutatásai megerősítették azt a vélekedését, hogy minden közleménynek van valamilyen irányultsága, amely az információk szelekciójában, a hangsúlyok elhelyezésében és számos, apró részlet kezelésében nyilvánul meg. A társadalomnak az a része, amelyik a tömegkommunikációban megjelenített mintákat alakítja, szelektálja és kontrollálja, rejtett hatást gyakorol az egész társadalomra. A televízió által közvetített tartalmak jelentős része nem a valóságot, hanem az adott kornak az élettel, a társadalommal és a világban ható láthatatlan és látható erőkkel kapcsolatos előfeltevéseit tükrözi, a tényeket a képzelettel nehezen kibogozható komplexummá összeszőve.
 
A televízió olyan szórakoztatási és információs közeg, amely lehetővé teszi, hogy a társadalmi és gazdasági helyzettől függetlenül az emberek részesévé váljanak egy olyan kultúrának, amelyben kevesek világértelmezése nyilvánul meg. Az emberek jelentős része számára a szórakozás válik a kultúrába való belenövés egyetemes forrásává. Gerbner szerint a tömegkommunikációs eszközök által közvetített tartalmak időleges és folyton változó felszíni rétege alatt egy jóval állandóbb struktúra rejlik. Ez az, amelyik betölti a kultivációs funkciót, azaz a létre, a preferenciákra, az értékekre és az összefüggésekre vonatkozó társadalmi egyetértés fenntartását és erősítését. 
 
== Források ==
Bakos* Bertalan, FK. (19742002).  ''Idegen szavakInformáció és kifejezések szótáratársadalom''. Budapest:Eszterházy AkadémiaiKároly KiadóFőiskola.
* http://forgos.ektf.hu/wp-content/tananyagok/fs_komm_egyetemi/obj/ie_0052_0_0_0/0052_0_0_0.htm
 
Bertalan, K. (2002). ''Információ és társadalom''. Eszterházy Károly Főiskola.
 
http://forgos.ektf.hu/wp-content/tananyagok/fs_komm_egyetemi/obj/ie_0052_0_0_0/0052_0_0_0.htm
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[George Gerbner]]
* [[tömegkommunikáció]]