„Szociális attitűd” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pléh Csaba A lélektan története. Osiris, 2010. ISBN 978 963 276 052 0 |
|||
1. sor:
{{forma}}{{átdolgoz}}
A '''szociális attitűd''' tanult hajlandóság, az értékhordozó szociális-kulturális objektumokra
▲A '''szociális attitűd''' tanult hajlandóság, az értékhordozó szociális-kulturális objektumokra /dolgokra vonatkozó értékelő viszonyulást jelenti. Szervezi, szabályozza a szociális valóság jelenségeinek megismerését, a rájuk irányuló viselkedést. Az egyén értékrendje tükröződik benne. Érzelmi, gondolati, és az ezekből eredő viselkedési összetevői vannak. A szociális attitűdök hierarchikus /rangsor rendszerben helyezkednek el, melyet az érzelmek struktúrálnak /rétegeznek.
==Az attitűd általános fogalma==
Az [[attitűd]] tapasztalat révén szerveződött mentális
==A szociális attitűd==
A szociális attitűd a nem tudatos,
A szociális attitűdök tanult hajlandóságok, az egyéni élettörténet termékei, a társas-társadalmi környezet közvetítésével alakulnak ki. A személyiséget alakító ''környezet'' aspektusából
==Az értékelő viszonyulás komponensei==
Az értékelő beállítódást összetétele illetve összetettsége különbözteti meg a vélekedéstől vagy tudástól, amelyek csupán kognitív természetűek. Többnyire három
A tárgy tulajdonságaira, más tárgyakhoz való viszonyára vonatkozó ismeretek, vélekedések, "értékelő gondolatok" képezik a kognitív, a tárgyra irányuló érzelmek pedig az affektív összetevőjét. S az érzelmek és gondolatok együttese mint viselkedési tendencia irányítja az adott tárggyal kapcsolatos viselkedést. Affektív természeténél fogva az attitűdöknek ''pozitív'' vagy ''negatív'' minősége, s e minőségeken belül különböző ''fokozatai'' lehetnek – a teljes elfogadástól a szélsőséges elutasításig. A különböző szemléletű szerzők más-más jelentőséget
Az értékelő viszonyulás összetevői közötti kapcsolat alapkérdése a kutatásoknak. Többnyire igazolódott az a feltevés, hogy a szociális attitűd három komponense együtt alakul, érzelmi, gondolati, és viselkedési összetevői "előjelükben" egymással konzisztensek, egymáshoz igazodnak.
24 ⟶ 22 sor:
==Az attitűdök személyiségen belüli szerveződése==
Az attitűdök a személyiség egészébe ágyazódnak be. Szoros kapcsolatban vannak az egyén
A komplex attitűdtárgyakhoz való viszony az
Az egyedi attitűdöknek ezeket a
==Attitűdök és értékek ==
Az attitűdöknek a személyiség egészéhez való tartozása fejeződik ki az értékekkel való kapcsolatukban is. A szociális attitűdök értékhordozó szociális-kulturális
Az egymással összefüggő értékelő viszonyulások rendszert alkotnak, s az egyén értékeinek egész együttesét, akár központi értékrendszerét fejezhetik ki. Hunyady György az értékek felől indulva közelíti meg az értékek és attitűdök kapcsolatát: az életmódra és az életcélokra utaló értékek (ahogyan és amiért élni érdemes) az attitűdnél magasabb szintű szerveződést alkotnak, a személyiség célkijelölő, viselkedésirányító szerepét képezik, s több célmegvalósító attitűdöt határoznak meg. Kognitív szinten képviselik az egyéni és társadalmi szükségleteket.
==Az attitűd és a viselkedés ==
Bár a szociális attitűdöt viselkedésési hajlandóságként határozzák meg, az attitűdök és a viselkedés között mégsincs "egy az egyhez" típusú megfelelés. Az attitűddinamikai elméletek szerint a kognitív, affektív és viselkedési
Hunyady szerint nem az egyes attitűdök és egyes cselekedetek között kell megfeleltetést keresni, hanem egy attitűd együttes (konstelláció) ismerete alapján jósolható meg a bekövetkező
==Hivatkozások==
55 ⟶ 50 sor:
** Bevezetés 7-34. o.
** W.J.Mc.Guire tanulmánya
[[Kategória:Szociálpszichológia]]
|