„Sallai Imre” változatai közötti eltérés

Erdőfülén született.<ref>HU BFL VII.18.d 13/2108/1919</ref> A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének tagja volt. Jó viszonyba került [[Korvin Ottó]]val, akivel együtt szerveztek antimilitarista mozgalmat az [[első világháború]] alatt (lásd [[forradalmi szocialisták]]). [[1918]]. [[január 1.|január 1-jén]] a katonákhoz címzett röpiratokat adtak ki, melyben a szovjet forradalom követésére buzdították őket. [[Május 6.|Május 6-án]] letartóztatták és csak az [[őszirózsás forradalom]] győzelme után került szabadlábra. A ''Vörös Katona'' című lap szerkesztője lett, mígnem 1919 februárjában a többi kommunista vezetővel együtt őt is letartóztatták, s március 19-én engedték szabadon.<ref> [http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/view/980179/?query=SZO%3D%28sallai%20imre%29&image=0&bbox=59.99999999999727%2C-4539.500000000001%2C7740.000000000003%2C-1007.4999999999989 HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 893.] </ref> A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályán [[Korvin Ottó]] helyettese volt, a Tanácsköztársaság bukása után [[Bécs]]be menekült, majd [[Moszkva|Moszkvába]] emigrált, ahol a [[Nemzetközi Vörös Segély]] kimunkálásában vett részt. Magyarországra küldése Moszkvából [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] javaslatára történt,<ref>Sinkó Ervin: ''Szemben a bíróval''. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983. 81. oldal ISBN 963 271 918 2.</ref> hogy az illegális kommunista sajtó feladatait dolgozza ki.

 

==Kivégzése==

A [[biatorbágyi merénylet]] elkövetésével a kormány a kommunistákat vádolta meg, majd [[statárium]]ot hirdetett. Sallait [[Fürst Sándor]]ral együtt – a vádiratban foglaltak alapján – halálra ítélték. A [[Magyarországi Vörös Segély]] kampányt indított megsegítésükre, ám próbálkozásuk sikertelennek bizonyult; az ítéletet 1932. július 29-én végrehajtották.