[[Kép:Panzernashorn2004.jpg|thumb|right|280px|Indiai orrszarvú tehén és borja]]
Az indiai orrszarvú védelme ma már sikeresnek mondható, hiszen még a [[20. század]] elején létszámuk 200-nál is kevesebb egyedet számlált, addig mára a vadon élő állományt több mint 25003500 egyed alkotja.<ref name=savetherhino>{{cite web|title=Rhino population figures|url=https://www.savetherhino.org/rhino_info/rhino_population_figures|publisher=SaveTheRhino.org|year=2015|accessdate=09 November 2016}}</ref> Ennek ellenére a faj továbbra is erőteljesen veszélyeztetett. Jelenleg is zajlanak olyan természetvédelmi programok, melyek célja az indiai orrszarvúk visszatelepítése olyan területekre, ahonnan teljesen eltűntek. Védelmük a [[nemzeti park]]okban és [[rezervátum]]okban megoldottnak látszik, ezeken a területeken ugyanis vadőrök vigyázzák az orrszarvúkat. Az egyik legnagyobb veszélyt mindmáig az orvvadászat jelenti. Tülkének ugyanis a tradicionális keleti orvoslásban gyógyhatást tulajdonítanak, fájdalom- és lázcsillapítóként, valamint nemi vágyfokozóként használják. Emellett az emberiség létszámának növekedésének hatására egyre nagyobb területek kerülnek művelésbe, melyek révén az indiai orrszarvúk élőhelyei egyre fogyatkoznak. Az élőhelypusztítás másik következménye az élőhelyek szétdarabolódása, melyek hatására a populációk elszigetelődnek egymástól, így az elkülönült populációk genetikai állománya erősen leromlik.
2013-ban Nepálban sikerült elérni, hogy a vadorzók egyetlen orrszavút sem ejtettek el. A 2011-es állatszámlálás szerint ott 554 indiai orrszarvú élt, 503 a Csitvan Nemzeti Parkban, 24 a Bardija Nemzeti Parkban, hét pedig a Sukla Phant vadrezervátumban.<ref>http://nol.hu/mozaik/egy_eve_egyetlen_orrszarvut_sem_oltek_meg_nepalban</ref>
