„Kelet-Európa” változatai közötti eltérés

Ezt a tagmondatot kár volt kitörölni, mert nélküle nem igazán van értelme az egésznek
a
(Ezt a tagmondatot kár volt kitörölni, mert nélküle nem igazán van értelme az egésznek)
 
=== Éghajlata ===
Kelet-Európa szinte teljes egészében egyetlen hatalmas összefüggő sík szárazföld. A terület legnagyobb részén a száraz kontinentális éghajlat dominál, forró nyarakkal és hideg telekkel. A síkság éghajlata ennek ellenére nem egyöntetű. Nyugatról kelet felé haladva csökken az éves csapadékösszeg. A Baltikum egyes területein 600 millimétert meghaladó az éves csapadékmennyiség, ám az Ural folyótól nyugatra lévő területeken még a 250 mm-t sem éri el. Kelet-Európában kelet és Déldél felé haladva nő az éves hőingás. Míg a Baltikumban 14-16°C a különbség január és július átlagos hőmérséklete között, addig [[Volgográd]]ban és [[Kazán (település)|Kazanyban]] már a 30 fokot is meghaladmeghaladja az éves hőingás. A hőingás keleti irányú növekedését a Kelet-Európát jellemző igen zord kontinentális telek okozzák. Észak felé haladva kontinentális éghajlat fokozatosan megy át az északi sarkkört körbefutó hideg telű és hűvös nyarú tundra éghajlatba. A [[Fekete-tenger]] partja mentén apróbb, hegyek által észak felől védett területeken megjelenik a mediterrán éghajlat is. Ezeknek legjellemzőbb példái a kifejezetten enyhe telű [[Szocsi]] és [[Jalta]], ahol az utcákon szubtrópusi növényeket ültetnek. A Kaukázus európai oldalán hegyvidéki az éghajlat.
 
=== Főbb vizei ===
Az [[1990-es évek]] elejéig használatos tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint Kelet-Európának nevezték [[Európa]] egész keleti felét, vagyis a [[Szovjetunió]] tagállamait és a szovjet befolyás alatt álló [[keleti blokk]] államait. Ide sorolták például a három [[balti országok|balti államot]] ([[Észtország]]ot, [[Lettország]]ot és [[Litvánia|Litvániát]]), a [[Délkelet-Európa|délszláv országokat]], [[Románia|Romániát]], [[Magyarország]]ot, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiát]], [[Lengyelország]]ot és az egykori [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK-t]] is, bár ezek az országok szűkebben vett földrajzi értelemben [[Észak-Európa]], [[Délkelet-Európa]] és [[Közép-Európa]] részeit képezték.
 
A három [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]] államot, [[Azerbajdzsán]]t, [[Örményország]]ot és [[Grúzia|Grúziát]] politikai és kulturális szempontból gyakran Kelet-Európa részének tekintik (pl. nemzeti válogatottjaik, illetve klubcsapataik minden sportágban az európai kupákban indulnak, emellett résztvevői az Eurovíziós Dalfesztiváloknak is), földrajzilag azonban nagyobbrészt vagy egészében [[Ázsia]] részét képezik (felosztás kérdése, hogy van-e európai területük és milyen mértékben). A [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] [[Kazahsztán]]t ugyanakkor általában nem sorolják Kelet-Európához, bár földrajzilag területének egy jelentős része Európához tartozik, amennyiben az [[Urál (folyó)|Urál]] folyót tekintjük a két földrész határának (ugyanakkor labdarúgó-szövetségük 2002-ben az ázsiai konföderációból átjelentkezett az európaiba).
 
{{Európa}}