„Lipcse (Németország)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a oklevelélben javítva oklevelében-re
a Kékítések
75. sor:
[[1700]] óta Lipcsében működik egy, az Evangélikus-Református Egyházmegye alá tartozó közösség is.
 
A két nagy egyház mellett léteznek itt olyan evangéliumi szabadegyházak is, mint a német szabadegyházak szövetsége, a [[Baptizmus|baptisták]], a [[Metodizmus|metodisták]], a [[mennoniták]] és a [[Hetednapi Adventista Egyház]]. Itt székel a Testvéri Közösségek Munkaközösségének országos elnöksége.
 
A lipcsei zsidóság első említése [[III. Henrik meisseni őrgróf]] [[1248]]-as oklevelében esik meg. [[1800]] után alakul meg az első zsidó hitközség. A [[nemzetiszocializmus]] korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai lehettek, a tudósokat, művészeket és írókat is beleértve. [[1912]]-ben [[Ephraim Carlebach]] rabbi megalapította az izraelita felső-középiskolát, Szászország első zsidó iskolájaként, amely [[1942]]-ig működött. [[1929]]-ben hitközség 14 000 tagjával Szászország legnagyobb és Németország egyik legnagyobb közösségét mondhatta magáénak. [[1933]]-tól kezdődött a város zsidó lakosságának szisztematikus kiirtása, ami a [[deportálásKitelepítés|deportálással]]sal és a [[holokauszt]]tal teljesedett be. A háború után a hitközség mindössze 24 tagot számlált. A taglétszám egészen az [[1990-es évek]] elejéig stagnált, [[2004]]-ben viszont – az orosz zsidók bevándorlása folytán – már 1300 tagja volt. [[2009]]-ben új Kultúr- és Kongresszusi Centrumot alapítottak az Ariowitsch-házban.
 
Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és az [[iszlám]]hitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, a [[kereszténység]] után [[2009]]-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobb [[mecset]] az ''Ar-Rahman-mecset'', amely a DİTİB török-iszlám közösségé.