„Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Autonóm területek Ázsiában kategória eltávolítva (a HotCattel) |
Gaja (vitalap | szerkesztései) a kékítés, infobox, bevezető |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Kínai tartomány infobox
| Név =
| Név kínai = 新疆维吾尔自治区
| Név pinyin = Xīnjiāng Wéiwú'ěr Zìzhìqū
25. sor:
| GDP per fő = 11 200
| GDP per fő rangsor = 13.
| Nemzetiségek = [[
| Prefektúrák = 14
| Megyék = 99
31. sor:
| Honlap = www.xinjiang.gov.cn
}}
'''
== Történelem ==
Hszincsiang történelmének megértéséhez fontos szem előtt tartani földrajzi helyzetét: magas hegyek, [[sivatag]]ok, komoly lakosságot befogadni képes [[oázis]]ok egymástól messze. Minden feltétel adott volt elszigetelt, apró államok kialakulására. Ehhez járult még, hogy kiterjedt félsivatagos területeken lehetett legeltetni, de egy [[aszály]], egy különösen havas tél könnyen elűzte az embereket.
Az első ismert emberek [[Mongoloid nagyrassz|mongoloidok]] voltak, de a korai időkben komoly [[Europid nagyrassz|europid]] betelepülés is volt. Amikor a kínaik látókörébe került a terület, [[Nomadizmus|nomád]] pásztorok éltek itt. Az első nagy kiterjedésű, szervezett állam a [[hsziungnuk|hsziung-nu]] népé volt, amely kemény harcban állt a kínaiakkal. Az i.e. 2. században Kína elfoglalta a [[Tarim-medence|Tarim-medencét]] és egyfajta katonai határőrvidéket szervezett itt. A kis helyi államok tovább éltek a kínai uralom idején is.
Az i.sz. 4. században észak felől folyamatosan érkeztek különféle nomád népek, amelyek rövid életű államokat létesítettek. A kínai főhatalom teljesen névlegessé vált, annál is inkább, mert ebben az időben Észak-Kína is nomád népek uralma alá került. A 7. században a [[Tang-dinasztia]] visszahódította Kína korábbi birtokait. Ez nem jelentette sem a helyi államok megszűnését, sem a terület elkínaiasítását. A Tang-dinasztia katonasága e tájon [[törökök|török népekből]] állt, a kínai uralom az eltörökösödést segítette elő.
A Tang-dinasztia bukása után, a 8. században megszűnt Hszincsiangban minden kínai befolyás. Megint váltották egymást a rövid életű államok. Azonban ezek már általában kiterjedtek az egész óriási területre, a területi széttagolódás csökkent. A 12. századtól a lakosság nagy többsége [[Iszlám|muszlim]], kisebbsége [[Buddhizmus|buddhista]].
1218 után [[mongolok|mongol]] uralom alá került a vidék. Azonban csak kisebb része erővel. A mongolok kiegyeztek az [[ujgurok]]kal. Az ujgur kánságok adót fizettek a mongoloknak és katonákat adtak hadjárataikhoz, viszont megtarthatták belső önállóságukat, saját társadalmi szervezetüket. Ahogy a mongolok hatalma hanyatlott, úgy nőtt a helyi kánságok tényleges önállósága.
46. sor:
A 17. században egy saját külön öntudattal (identitással) rendelkező mongol csoport, a [[dzsungárok]] megszervezték a kínai történelem utolsó pusztai nomád államát Hszincsiangban. Ez az állam hosszú háborúba keveredett a Jüan-dinasztia Kínájával és végül alulmaradt. Kínai becslés szerint a dzsungárok 80%-a elpusztult. A győztes kínaiak a 18. században egy mohamedán bábállamot szerveztek itt. Nyugalom azonban nem lett a vidéken, a különféle felkelések és fegyveres frakcióharcok folyamatosak voltak. Mégis megindult, igaz, kezdetben lassú ütemben, a kínai parasztok betelepülése a legtermékenyebb oázisokba. 1882-ben szervezték rendes kínai tartománnyá Hszincsiangot.
A [[Kínai Köztársaság]] kikiáltása nem hozott a tartomány életében komoly változást. A császári kormányzó hűséget esküdött a köztársaságnak és helyén maradt. 1928-ban lett [[Emberölés|gyilkosság]] áldozata.
A következő évtized zűrzavaros eseményeiben az egyetlen biztos pont, hogy folyamatosan erősödött a [[Szovjetunió|szovjet]] befolyás. Az elvileg a [[Kuomintang]]hoz tartozó tartományi kormányzó nem kapott hatékony támogatást a Kuomintangtól, ezért szovjet segítséggel verte le a különféle muzulmán felkeléseket. Amikor a nagy szovjetbarátság miatt a Kuomintang helyi csapatai ellene fordultak, azokat is leverte. Végül mindenki támogatását elvesztette. A [[Kína hadereje|Kínai Népi Felszabadító Hadsereg]] számottevő ellenállás nélkül vonult be a tartományba.
1955-ben szervezték át a tartományt autonóm területté. A lakosság soknemzetiségű, de többségük muzulmán. A kínaiaul beszélők nagy része is muzulmán vallású ([[hujok]]). Itt van Kína atomfegyver kísérleti terepe, űrrepülőtere, de a tartomány a bázisa a muszlim vallási alapon álló szakadár mozgalmaknak is.
56. sor:
== Természeti értékei és éghajlata ==
Délen a [[Himalája]] északi hegyvonulata határolja a [[Kunlun]]. Az ország közepén nyugat-kelet irányban a [[Tien-san]] hegyvonulat húzódik, ahol a legmagasabb pontja 7719 méter magas Kongur-san hegycsúcs. Két nagy medencéje van: Dzsungária és a [[Takla-Makán]], melynek legnagyobb része a [[Tarim-medence]]. Kevés folyója van. A leghosszabb a Tarim folyó. Nyolc tava van, a legnagyobb a [[Lop
== Nyelvek ==
| |||