„Arany János (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.3.131.4 (vita) szerkesztéséről Andrew69. szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor:
Szegény [[Kálvinizmus|református]] családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a [[Gümőkór|tüdőbaj]] miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni és támogatta idősödő szüleit. A szegény családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta és jelentős fordítói munkát is végzett. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, aki páratlanul nagy szókinccsel rendelkezett műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben ''Az elveszett alkotmány'' című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült [[elbeszélő költemény]]e a ''[[Toldi]]'' tette. A műveiben szereplő történelmi alakok írásai révén váltak igazán halhatatlanná és talán még a múltat is ragyogóbbá tette. [[Petőfi Sándor]] kortársa és barátja is volt. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az Ő költészete lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen 1882. október 15-én egy Petőfi szoboravatáson fázott meg a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem és az azt követő [[tüdőgyulladás]]ban hunyt el 65 éves
<center></center>
Az Arany család ősi fészke [[Kölesér]]en található, innen költöztek előbb [[Szilágynagyfalu]]ba,<ref>{{cite web |url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/24235 |title=Arany János kultusza ma is él Szilágynagyfaluban |date=2009-04-15 |accessdate=2016-03-02 |author=Sándor Boglárka Ágnes |language=magyar | publisher=szabadsag.ro}}</ref> majd [[Nagyszalonta|Szalontára]]; első földjüket és nemességüket [[Bocskai István]]tól kapták, címerüket [[I. Rákóczi György]] adományozta [[1634]]-ben, de ezt elvesztették, amikor [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] [[1745]]-ben herceg [[Esterházy Pál Antal (1711–1762)|Esterházy Pál Antal]]nak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família [[1778]] óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket [[jog]]i úton sem sikerült visszaszerezniük.<ref group="m">Az Arany család őseiről, nemesi ragjáról, címeréről, valamint a nemesi cím visszaszerzésére tett peres eljárásról lásd: [[Arany László (költő)|Arany László]] ''[[:s:Az Arany család nemesi címe|Az Arany család nemesi címe]]'' című jegyzetét a Wikiforrásban.</ref><ref name="Gyermek- és ifjúkora">{{cite web |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet1.htm |title=Arany János Gyermek- és ifjúkora |accessdate=2016-03-03 |language=magyar | publisher=magyar-irodalom.elte.hu}}</ref>
| |||