„Telephone (dal)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
apró javítások, replaced: New York-ban → New Yorkban AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor:
A '''''Telephone''''' [[Lady Gaga]] amerikai énekesnő [[Beyoncé Knowles]] amerikai [[R&B]] énekesnő közreműködésével készült dala, amely ''[[The Fame Monster]]'' című harmadik [[középlemez]]ének második [[kislemez]]eként került kiadásra. A dal legfőbb inspirációja Gaga azon félelme volt, hogy nem fogja tudni jól érezni és elengedni magát, ha a karrierjének szenteli az életét, míg a szövege arról szól, hogy az énekesnő szívesebben táncol a parketten, minthogy válaszolna a barátja telefonhívásaira. Lady Gaga elmondása szerint a folyton csörgő telefon egy metaforája annak a hangnak a fejében, amely folyton keményebb munkára ösztönzi. A dal egy rendkívül gyors tempójú dance-pop szám, amely egy [[hárfa]] lágy hangját követően gyors ütemekkel folytatódik egészen a szám végéig. Tele van telefonbúgásszerű hangokkal, és a végén, egy „epilógus” részben egy női hang arról ad tájékoztatást, hogy a hívott vonal nem elérhető.
A ''Telephone'' elismerő kritikát kapott, és a ''The Fame Monster'' egyik legkiemelkedőbb dalának nevezték. Az album megjelenését követően több ország slágerlistájára is felkerült a digitális megvásárlások révén, úgy mint az [[Amerikai Egyesült Államok]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], [[Kanada]], [[Hollandia]], [[Új-Zéland]], [[Svédország]] és [[Magyarország]] listáira. Kislemezként való megjelenése után legnagyobb sikereit olyan európai országokban érte el, mint [[Belgium]], [[Dánia]], Magyarország, [[Írország]], Hollandia, [[Norvégia]], és az [[Egyesült Királyság]]. 2010-ben körülbelül 7,4 millió példány kelt el belőle világszerte, ezzel Gaga legkelendőbb kislemezeinek egyike. Az énekesnő a [[2010-es BRIT Awards]]-on adta elő először élőben a dalt, akusztikus verzióban, a ''[[Dance in the Dark]]'' című dallal együtt, előadását [[Alexander McQueen]] divattervező emlékének ajánlva. A ''[[The Monster Ball Tour]]'' 2010–11-es koncertjein felkerült az előadott dalok közé.
A dalhoz készült, [[Jonas Åkerlund]] által rendezett videoklipben a ''[[Paparazzi (Lady Gaga-dal)|Paparazzi]]'' klipjének története folytatódik és szintén kisfilm jellegű. A történet szerint Lady Gaga börtönbe került, ahonnan Beyoncé kihozza, majd egy ebédlőben tömeggyilkosságot követnek el. A videó végén Gaga és Beyoncé a rendőrök elől menekülnek autójukkal. A klip [[Quentin Tarantino]] amerikai rendező és filmjei, a ''[[Kill Bill 1.]]'' (2003) és a ''[[Ponyvaregény]]'' (1996) előtt tiszteleg, a számos termékelhelyezéssel pedig Lady Gaga, elmondása szerint egyfajta „[[Andy Warhol|Warholi]] kommentárt” akart fűzni az amerikai kommersz kultúrához. A videó többnyire pozitív fogadtatásban részesült, bár némi bírálat érte erőszakos jelenetei miatt. A dal [[Grammy-díj|Grammy]] jelölést kapott ''A legjobb popénekesi közreműködés'' kategóriában.
346. sor:
{{end box}}
== Megjelenések ==
| |||