Főmenü megnyitása

Módosítások

24 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
Kína tartományai (WP:BÜ), apróbb javítások
{{bővebben|Afanaszjevói kultúra}}
 
Az [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület]] területén i. e. 2300–1500 között {{refhely|Historical Dictionary: Afanasevo culture}} az [[afanaszjevói kultúra]] volt az első termelő, földművelő-állattenyésztő kultúra. Népessége búzát, árpát termesztett, kecskét, juhot, marhát, [[baktriai teve|baktriai tevét]] {{refhely|Kuzmina–Mallory Indo-Iranians|252. o.}} és lovat – étkezési céllal, igavonónak ökröket használtak – tartott. {{refhely|Kuzmina–Mallory Indo-Iranians|256. o.}} Mindezekkel és a fémművességgel, valamint a keréken való szállítás módszerével valószínűleg ők ismertették meg Észak-Kína népességét. Több régész a kultúra népét a keletre vonuló tokhárokkal azonosítja, mert az észak-kínai nyelvi terminológiák mindezekre egy indoeurópai nyelvből, valószínűleg a '''tokhárok'''éból származnak. {{refhely|Kuzmina–Mallory Indo-Iranians|252. o.}}
 
I. e. 1000 körülről származó késő bronzkori temetőt tártak fel 1986-ban a hszincsiangi Gumu Gou-ban, a tokhárok területén. Megvizsálták 19 koponya – 11 férfi és 8 nő – koponyáját. Antropológiai jellemzőik alapján mindegyik európai jellegű volt, de ezen belül két típushoz lehetett sorolni őket. Az egyik az [[andronovói kultúra]] formáihoz, a másik az andronovói előtti afanaszjevói formához állt közel. Kínai (Han-kori) jellemzőket nem találtak. Kézenfekvő, hogy a sírok az andronovói-iráni csoportok előrenyomulását jelezték a mai kínai területekig. {{refhely|Makkay Indoeurópai|260,285. o.}}
485 460

szerkesztés