„Mandzsukuo” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kína tartományai (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
32. sor:
}}
[[Fájl: Manchukuo map.png|thumb|250px|right|Mandzsukuo kiterjedése]]
'''Mandzsukuo''' (jelentése „[[mandzsuk]] országa”, japán nyelven: '''Mansúkoku''') az [[1930-as évek|1930-as]], [[1940-es évek]]ben fennálló, [[japán]] vezetés alatt álló bábállam volt Északkelet-[[Kína]], [[Mandzsúria]] és [[Belső-Mongólia Autonóm Terület]] területén. A kínai [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztia]] alapította, 1932–1934 között köztársaság, majd 1934–1945 között császárság. Köztársasági elnöke, majd 1934-től császára Kína utolsó császára, [[Pu Ji kínai császár|{{kínai|Pu-Yi|Pu Ji}}]] volt. Az országból kiindulva szállták meg Észak-Kínát a japánok a [[második kínai–japán háború]]ban, 1939-ben csatlakozott az [[antikomintern paktum]]hoz, majd az 1945. augusztusi [[Szovjetunió|szovjet]] előretörések miatt széthullott. Fennállása alatt több régióra lett bontva: a mongóliai nyugat-mandzsukuót kissé eltérően vezették, elismerve ezzel a mongóliai hagyományokat, míg a déli, [[Liaotung-félsziget|{{kínai|Liaodong|Liaotung}}-félszigetet]] is magába foglaló régiót pedig a ''[[Kvantung Bérleti Terület]]'' felügyelte a [[Kvantung-hadsereg]]gel.<ref name="britannica">{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/1381991/Manchukuo |title=Manchukuo |publisher=Encyclopædia Britannica |accessdate=2013-12-25}}</ref>
== Történelem ==
98. sor:
A mandzsukuói politikára és kormányzatra jelentős nyomást gyakorolt a [[Kvantung-hadsereg]], annak kinevezett vezetője pedig szinte a kormányfőjéhez hasonló hatalommal rendelkezett, és akár még a császár döntéseit is megvétózhatta. A védelmi ügyeket közvetlenül, a költségvetést, gazdaságot és monetáris politikát közvetetten, az Államtanácson keresztül irányították, a többi ügyet pedig japán bürokratákra bízták jóval kisebb felügyelet mellett.<ref>Andrew Reed Hall: i. m. 26. o.</ref> Habár a császár az elején igyekezett engedményeket kicsikarni, később ezt feladva szó nélkül írta alá az elé tett anyagokat. Amikor {{kínai|Pu Yi|Pu Ji}} és felesége egy napon sétálni mentek {{kínai|Xinjing|Hszinking}}ben, japán rendőrök indultak utánuk, és visszakísérték a császári párt a rezidenciájukra, ahol tájékoztatták őket, hogy jobb a személyes biztonságuk szempontjából, ha a jövőben tartózkodnak ettől. Ezek után a császár szinte házi őrizetben élt, palotája foglyaként. Ez az eset is remekül tükrözi a [[Kvantung-hadsereg]] nagymértékű befolyását az országban.<ref>{{Opcit|n=Pu Ji|o=297}}</ref>
Éppen a hasonló politikai beavatkozásokért tekinti a legtöbb történész bábállamnak Mandzsukuót.<ref name="britannica" /> Mások azonban azon a véleményen vannak, hogy Japán egy idealizált ázsiai mintaállamot akart megalkotni a területen, amit csak a [[második világháború]] és annak kimenetele akadályozott meg.<ref name="diprec" /><ref>{{Citation |last=Doak |first=Kevin Michael |title=Review: ''Sovereignty and Authenticity: Manchukuo and the East Asian Modern'' by Prasenjit Duara |journal=The Journal of Japanese Studies |volume=30 |issue=2 |year=2004 |pages=502–507 |issn=0095-6848 |url=http://www.jstor.org/stable/25064511 |accessdate=2013-12-25}}.</ref
{{kínai|Pu-Yi|Pu Ji}} császár a japánoknak kifejtette, hogy [[Konfuciusz]] alapelvei mentén szeretne egy egységes állami szervezetet létrehozni, amely nem klasszikus értelemben vett párt, mivel azon a véleményen volt, hogy ahol felüti a pártoskodás ott semmi jó nem születik. A japánok azonban több párt működését is engedélyezték, habár ezek egyike sem volt hivatalosan elismerve. Ezen pártok mindegyike jobboldali, nacionalista volt és a militarizmus-szocializmus vonalán mozgott. Ezek alapján külön pártja volt a Mandzsukuóba emigrált fehér oroszoknak is [[Orosz Fasiszta Párt]] néven, de az országban cionista mozgalom is működött Dr. [[Abraham Kaufman]] vezetésével.
243. sor:
{{Második világháború}}
[[Kategória:Mandzsukuo| ]]▼
{{jó cikk}}
▲[[Kategória:Mandzsukuo| ]]
| |||