„Nagycsanád” változatai közötti eltérés

a
(→‎Története: kékít)
Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.
 
[[1044]]-ben [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. [[1083]]-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. [[1514]]-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el. [[1526]] végén [[Csáky László]] itt támadta meg [[Cserni Jován|Nenanda János]] [[szerbek|szerbjeit]] ([[csanádi támadás]]), amely kirobbantotta a [[Cserni Jován-felkelés|délvidéki felkelést]]. [[1551]]-ben és [[1598]]-ban a [[török hódoltság|török uralom]] alá került, majd [[szandzsák]] székhely lett. [[1723]]-ban helyreállították a [[16. század]]ban megszűnt [[káptalan|székeskáptalan]]t. [[1745]]-től [[Németek|német]] telepesek érkeztek az [[Észak-Rajna-Vesztfália|észak-rajna-vesztfália]]i [[Sauerland]]ból Nagycsanádra. A [[18. század]]ban a püspökséget [[Szeged]]re, majd [[Temesvár]]ra költöztették.
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Torontál vármegye]] [[Nagyszentmiklósi járás]]ához tartozott. Az I.világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. [[1920]]-ban Romániához csatolták.