„Nemzeti Casino” változatai közötti eltérés

 

Neve a megalakulásakor Pesti Casino volt, 1830-tól már Nemzeti Casino néven működött.

A Nemzeti Casino működése során a nemzeti és hazafias érzelmeknek mindig hű őre volt, a nemzet örömében és gyászában egyaránt részt vett és bár az egyesek és magánosok nyomorának enyhítését saját külön egyleti céljai feláldozásával nem vonhatta feladatai körébe, országos és közcélokra nem fukarkodott filléreivel. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-iki szabadságharc]] is a nemzeti törekvések pártján találta a Nemzeti Casinot, és midőn a kormány áldozatra szólította fel a hon lakosait, a Nemzeti Casino is sietett összes arany és ezüstneműit, valamint az egyleti ház megvételére félretett 20 000 pengő forintnyi vagyonát önkéntes hazafiúi áldozatul a haza oltárára letenni; hasonlóképp járt el a szegedi árvíz alkalmával. 1896. január 22-én tartott közgyűlésén [[Magyarország]] ezeréves állami fönnállásának emlékére a nemzeti nyelv fejlesztése és a nemzeti fejlődés előmozdítása céljaira 10 000 forintos alapítványt tett, azt 14 hazai kultúregylet között felosztotta.

1830-tól a Nemzeti Kaszinó megalakulásától a pesti Dorottya utcai Vogel-házban és a Lloyd-palotában „társbérletben” működött. 1859-ben először bérbe vette, majd 1871-ben tulajdonaként is megszerezte a Cziráky-palotát. Az épületet 1874-84 között Ybl Miklós tervei szerint építették át a Nemzeti Kaszinó számára. Termei a kor legértékesebb tárgyaival, bútoraival voltak berendezve, könyvtára több mint 30 000 kötetet tartalmazott.