„Szumátrai orrszarvú” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
47. sor:
A '''szumátrai orrszarvú''' ''(Dicerorhinus sumatrensis)''<ref>{{MSW3 |id= 14100054 |pages= 635 |heading= ''Dicerorhinus sumatrensis'' |author= Peter Grubb}}</ref> az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[páratlanujjú patások]] ''(Perissodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül az [[orrszarvúfélék]] ''(Rhinocerotidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[Dicerorhinus]] [[nem (rendszertan)|emlősnem]] egyetlen élő és egyben [[típusfaj]]a is. Az öt ma élő orrszarvúfaj<ref>[[indiai orrszarvú|indiai]], [[jávai orrszarvú|jávai]], '''szumátrai''', [[szélesszájú orrszarvú|szélesszájú]], [[keskenyszájú orrszarvú]]</ref> közül a szumátrai a legkisebb méretű, azonban más szárazföldi emlősökhöz képest mégis nagynak tekinthető. Marmagassága 112–145 centiméter, fej-testhossza 236–318 centiméter, [[farok]]hossza 35–70 centiméter. Testtömege élőhelyétől függően 500–1000 kilogramm között lehet, azonban általában 700–800 kilogrammos. A rekordot tartó példány 2000 kilogrammot nyomott. Mint az [[afrika]]i fajoknak, a szumátrai orrszarvúnak is két [[tülök|tülke]] van: az elülső a nagyobbik, általában 15–25 centiméter magas és az állat [[orr]]án ül, a második tülök az elülső és a homlok között helyezkedik el, és igazából csak egy csonk. Testének legnagyobb részét vörösesbarna [[szőrzet]] borítja.
 
Korábban ez az orrszarvúfaj [[India]], [[Bhután]], [[Banglades]], [[Mianmar]], [[Laosz]], [[Thaiföld]], [[Malajzia]], [[Indonézia]] és [[Kína]] [[esőerdő|esőerdeiben]], [[mocsár|mocsaraiban]] és [[köderdő|köderdeiben]] élt. A történelmi időkben Kína délnyugati részén, főleg [[Szecsuan]]ban fordult elő.<ref>{{cite book |author= Jan Chapman |title=''The Art of Rhinoceros Horn Carving in China''. |url= https://books.google.hu/books/about/The_Art_of_Rhinoceros_Horn_Carving_in_Ch.html?id=Tb5JAQAAIAAJ |publisher=Christie's Books |location= London |year= 1999 |id= ISBN 0-903432-57-9 |pages= 27 |language= angol}}</ref><ref>{{cite book |author= Edward H. Schafer |year= 1963 |title= The Golden Peaches of Samarkand: A study of T'ang Exotics |publisher= University of California Press. Berkeley |location= Los Angeles |pages= 83 |language= angol |id= ISBN 978-0520-05462-2 |url= https://books.google.hu/books/about/The_Golden_Peaches_of_Samarkand.html?id=jqAGIL02BWQC}}</ref> A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' [[súlyosan veszélyeztetett faj]]nak minősíti ezt a ritka állatot, mivel ma már csak hat állománya létezik: négy [[Szumátra|Szumátrán]], egy [[Borneó]]n és egy a [[Maláj-félsziget]]en.<ref name=IUCN>{{IUCN2008 |assessors= N.J. van Strien, B. Manullang, I. Sectionov, W. Isnan, M.K.M Khan, E. Sumardja, S. Ellis, K.H. Han, B. Boeadi, J. Payne, E.B. Martin |year=2008 |id=6553 |title= Dicerorhinus sumatrensis |downloaded= 2008-11-28}}</ref> Igen nehéz megbecsülni a példányok valódi számát, mivel magányos állatok és az előfordulási területeiken szétszórva élnek. Feltételezések szerint a vadonban már kevesebb mint 100 szumátrai orrszarvú maradhatott. A Maláj-félszigeten élő állománynak a fennmaradása igen kérdéses, a négy szumátrai állományból az egyik már valószínűleg kihalt. A mai elképzelések szerint a megmaradt állományokban összesen mintegy 80 példány lehet.<ref name=downwardssavetherhino>{{cite web |authortitle=PetraRhino population Fleischerfigures|url=httphttps://www.savetherhino.org/asia_programmesrhino_info/rpu_programme_indonesia/sumatran_rhino_numbers_revised_downwards rhino_population_figures|titlepublisher=Sumatran rhino numbers revised downwards SaveTheRhino.org|accessdateyear=2015-04-17 |languageaccessdate=angol09 |publisher=savetherhino.orgNovember 2016}}</ref> A Maláj-félszigeten élő állománynak a fennmaradása igen kérdéses, a négy szumátrai állományból az egyik már valószínűleg kihalt. Az egyedszámcsökkenés fő oka az [[orvvadászat]], mivel az orrszarvúak tülkét nagyra becsülik a [[hagyományos kínai orvoslás]]ban. Emiatt a feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök {{szám|50000}}-{{szám|65000}} [[amerikai dollár]]ért kel el.<ref name=Dinerstein/><ref>{{cite web |author=Petra Fleischer|url=http://www.earthtouchnews.com/environmental-crime/illegal-trade/top-10-shocking-figures-of-the-illegal-rhino-horn-trade |title=Top 10: Shocking figures of the illegal rhino horn trade |accessdate=2015-07-20 |date=2014-09-16|language=angol |publisher=earthtouchnews.com}}</ref>
 
Életének legnagyobb részét magányosan tölti, ez alól kivételt képez a szaporodási és a borjak nevelésének időszaka. Az orrszarvúak közül a szóban forgó faj adja ki a legtöbb hangot. Hangadáson kívül területét talajkaparással, cserjék kidöntésével és ürülékkupacokkal is megjelöli. Ezt az orrszarvúfajt többet tanulmányozták, mint a félénkebb és ezáltal kevésbé megfigyelt [[jávai orrszarvú]]t ''(Rhinoceros sondaicus)'', talán azért is mert ebből a fajból egy szaporodási program következtében 40 példányt fogtak be. Ez a szaporítási program, azonban katasztrófának bizonyult – már a program kezdeményezői is annak tartották –, mert a legtöbb befogott állat elpusztult és 20 év alatt egy borjú sem született, ez pedig nagyobb állománycsökkenéshez vezetett, mint ha a vadonban hagyták volna őket.<ref name=Roth06/>