„Marhabögöly” változatai közötti eltérés

 
== Élőhely és életmód==
A marhabögöly legelők, rétek, [[erdő]]szélek, kertek és nagyobb parkok lakója. A hegyvidékeken kb. 2 ezer m magasságáig hatol fel. A reggeli órákban először az ivóhelyeket keresik fel és a víz fölött cikázva, mártogatva isznak. Ilyenkor a hímek is együtt találhatók és ez a legjobb alkalom az irtásra. Később elszélednek, a hímek virágmézet keresnek, a nőstények pedig fokozódó számmal jelentkeznek a legelő állatok körül. Támadásuk a déli órákban a leghevesebb. Ilyenkor látjuk őket legnagyobb számmal házi állatainkon, de mindig csak nőstényeket. A szakirodalom szerint böglyök támadására leginkább a nedves területeken, főleg tavak és lassú folyású vizek partján számíthatunk. A felsoroláshoz hozzá kell tenni, hogy száraz rétek, legelők mellett, víztelen területeken, erdők közelében is szép számmal előfordulnak böglyök, és, ha itt találnak áldozatra, még sokkal agresszívebben viselkednek. Hasonlóképpen zivatar előtti forróságban is "megvadulnak": a népi megfigyelés szerint eső közeleg, ha nagyon csípnek a böglyök. A vízfelszíneket más rovarokhoz hasonlóan a böglyök is szívesen felkeresik, hogy egy pillanatra érintve nedvességet vegyenek magukhoz. A korai fajok már április–májusban előbújnak, a legtöbbjük viszont – melegkedvelő állat lévén – csak június–júliusban kezd repülni. Ilyenkor tömegével találkozhatunk velük. Aktivitásukat a napi hőingások is befolyásolják. Többségük reggel még szinte repülni is alig tud, a késő délelőtti, déli és kora délutáni órákban a legaktívabbak, egyes nagyobb fajok hangos zúgó hangot is hallathatnak repülés közben, a kisebbek mindig hangtalanul szállnak az áldozatukra. Azonban esősebb napokon – egy-két faj kivételével – teljesen eltűnnek. Az év folyamán legkésőbb még szeptemberben találkozhatunk velük, de ezután már a jelentős hőmérséklet-csökkenés miatt elpusztulnak.
 
== Elterjedés==
Névtelen felhasználó