„Emilia Galotti” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
https://de.wikipedia.org/wiki/Emilia_Galotti?oldid=159658312 |
https://de.wikipedia.org/wiki/Emilia_Galotti?oldid=159658312 |
||
10. sor:
(Monika Fick: Lessing-kézikönyv, 4. kiadás, Stuttgart 2016, 347-366. oldal alapján)
Az Emilia Galotti a legtöbbet értelmezett német nyelvű irodalmi művek közé tartozik. A következő irányok határozottan képviseltek:
1. Politikai értelmezések (ellentét a herceg és az abszolutista udvar és a Galotti család között) 3 csoportba összefoglalhatók: ▼
▲1. Politikai értelmezések (ellentét a herceg
-kihangsúlyozása a nemesség és a polgárság közti ellentétnek▼
▲
-uralkodó helyzete az alattvalóhoz▼
-interakció minták elemzése, melyek a reménytelen konfrontációhoz vezetnek▼
a, ponthoz: különösen a marxista kutatás azonosította a Galotti családot a polgársággal és összekapcsolta az osztályellentétet a polgári oldalon az erény konfrontációjával, a nemesi oldalon a bűnnel (Mehring, Rilla)
b, ponthoz: mások úgy látják, hogy a hercegi hatalom előfeltétele a tragédiának (Alt, Nisbet)
c, ponthoz: ha az ember a figurák viselkedésében -mely az önzőség kifejeződése- Emilia halálának előfeltételét látja, az ember a drámában felfedez sokféle indítékot a kibékülésre, mely által Lessing megmutatta, hogy a tragikus kimenetel szükségtelen (Ter-Nedden)
2. Szociológiai értelmezések az udvar és család közti ellentétet hangsúlyozzák. Először: a herceg megenged magának polgári, pl. érzelgős érzelmeket, mely által a neki kijelölt szociális szerepből kiesik (Eibl). Másodszor: mivel Odoardo Galotti a világot a családon kívül bűnösnek tartja, lánya Emilia úgy érzi, hogy érzéki természete veszélyt jelent, arra nézve, hogy elcsábítsák.
3. Eszmetörténeti értelmezésekben feltételezik a keresztény szexuális morál kétségtelen érvényességét a 18. században, így Lessingnél is: az erénypróba ezért az érzéki örömök feláldozása az erkölcsi értékek javára (Wittkowski). Mindkét végső jelenetben Odoardo és Emilia kiállná ezt a próbát (Dilthey, von Wiese). Ezzel szemben Lessing ezen értelmezésének kritikusai a (vallás-)kritikusi hozzáállást hangsúlyozzák. Odoardo erényszigora Emiliát, mint a nevelés áldozatát feltüntetni fel (Hillen, Wierlacher, Ter-Nedden, Alt).
4. Pszichológiai értelmezések
| |||