„Marhabögöly” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A '''marhabögöly''' ''(Tabanus bovinus)'' a [[kétszárnyúak]] rendjébe ''(Diptera)'', a [[légyalkatúak]] vagy rövidcsápúak alrendjébe ''(Brachycera)'' és a [[bögölyfélék]] családjának ''Tabanus'' nemébe tartozó [[faj]].
 
== JellegzetességeiElőfordulása ==
Szinte egész [[Európa|Európában]] elterjedt, kivéve a zord északi területeket. Ezenkívül megtalálható még [[Ázsia|Észak-Ázsiában]] és [[Afrika|Északnyugat-Afrikában]]. Hazánkban igen gyakori; jóval gyakoribb, mint [[Közép-Európa]] más területein, ahol egyes helyeken egyenesen ritka. Évtizedekkel ezelőtt hazánkban is sokkal gyakoribb volt. Visszaszorulásának oka valószínűleg az állattartási mód megváltozása: nagyobb mértékűvé vált az [[istálló]]ban tartás. Előfordulása [[Magyarország]]on ennek megfelelően szigetszerű, nem egyenletes.
Testhossza 2–2,5 cm. Testalkata erőteljes, a tor oldalán hosszanti csíkok találhatók. A potroh széles, vaskos. A potroh oldali élénkebb vöröses színűek, mint az egyébként nagyon hasonló, kissé nagyobb termetű [[szudétabögöly]] ''(Tabanus sudeticus)'' esetében.A félgömb alakú fejen nagy összetett [[szem]]ek, és rövid [[csáp]]ok találhatóak.
 
== ÉlőhelyMegjelenése ==
Testhossza 2–2,5 cmcentiméter. Testalkata erőteljes, a tor oldalán hosszanti csíkok találhatók. A potroh széles, vaskos. A potroh oldali élénkebb vöröses színűek, mint az egyébként nagyon hasonló, kissé nagyobb termetű [[szudétabögöly]] ''(Tabanus sudeticus)'' esetében.A félgömb alakú fejen nagy összetett [[szem]]ek, és rövid [[csáp]]ok találhatóak.
A marhabögöly legelők, rétek, [[erdő]]szélek, kertek és nagyobb parkok lakója. A hegyvidékeken kb. 2 ezer m magasságáig hatol fel.
 
== ElterjedésÉletmódja ==
A marhabögöly legelők, rétek, [[erdő]]szélek, kertek és nagyobb parkok lakója. A hegyvidékeken kb. 2 ezer m magasságáig hatol fel.
Szinte egész [[Európa|Európában]] elterjedt, kivéve a zord északi területeket. Ezenkívül megtalálható még [[Ázsia|Észak-Ázsiában]] és [[Afrika|Északnyugat-Afrikában]]. Hazánkban igen gyakori; jóval gyakoribb, mint [[Közép-Európa]] más területein, ahol egyes helyeken egyenesen ritka. Évtizedekkel ezelőtt hazánkban is sokkal gyakoribb volt. Visszaszorulásának oka valószínűleg az állattartási mód megváltozása: nagyobb mértékűvé vált az [[istálló]]ban tartás. Előfordulása [[Magyarország]]on ennek megfelelően szigetszerű, nem egyenletes.
 
=== TáplálkozásTáplálkozása ===
A nőstények vérszívók, és [[patások|patásállatok]] ([[szarvasmarha]], [[ló]], [[sertésházisertés]], [[őzek|őz]], [[szarvas (állat)|szarvas]]) [[vér]]ét szívják, de akár az [[ember]]t is megtámadják. Akár 60 mg-nyi vért is képesek kiszívni az áldozatukból. Zaklatásukkal olyannyira felingerelhetik az állatokat, hogy az a munkateljesítményükre, hús- és [[tej]]hozamukra is kihathat.
 
A nőstényekkel ellentétben a hímek nem szívnak vért, békés [[virág (botanika)|viráglátogatók]]: nektárral és virágporral táplálkoznak.
[[Kategória:Bögölyfélék]]
[[Kategória:Rovarfajok]]
[[Kategória:Európa ízeltlábúi]]
[[Kategória:Ázsia ízeltlábúi]]
[[Kategória:Afrika ízeltlábúi]]