„Első Orbán-kormány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít |
kékít |
||
11. sor:
[[Fájl:Pha01 mariavaleriabridge original.jpg|thumb|right|250px|Orbán Viktor magyar kormányfő, (középen) 2001-ben a [[Mária Valéria híd]] átadásán. [[Mikuláš Dzurinda|Mikulás Dzurinda]] szlovák kormányfő (balra) és [[Günter Verheugen]] (jobbra) az EU bővítésért felelős biztosának társaságában.<ref>[http://index.hu/belfold/ovi1011/ A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött]</ref> ]]
Az '''első Orbán-kormány''' a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] utáni negyedik kormány volt [[1998]]–[[2002]] között. Létrejöttét az [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]] tette lehetővé: 82 helyen léptette vissza képviselőjelöltjeit a második forduló előtt, ezzel megfordította a választási eredményt. A kormány megalakulásához a visszaléptetések miatt kisebb létszámú, de így is nagy számú, 48 kisgazda képviselő szavazata elengedhetetlen volt. A két párt közötti kormányzati viszonyt a koalíciós megállapodás alkotta, amelyet a tárgyalódelegációk dolgoztak ki, élükön [[Kövér László]]val, illetve [[Szabadi Béla|Szabadi Bélával]]. A koalíciós kormányt három párt alkotta: a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség#Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003)|FIDESZ]], az [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]] és az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]. Az utóbbi a Fidesz segítségével került be az Országgyűlésbe. [[Orbán Viktor]] miniszterelnök [[1998]]. [[július 6.|július 6-án]] tette le hivatali esküjét, miniszterei két nappal később, [[július 8.|július 8-án]]. A koalíció [[2001]]-ben, ha formálisan nem is, de érdemileg megszűnt: a koalíciós megállapodás gyakorlatilag hatályát vesztette. Az FKGP még Boros Imre visszahívását sem tudta elérni, holott a jelölés joga a párté volt. Attól kezdve, hogy [[Torgyán József]], az FKGP elnöke, fiának ún. kazetta-ügye miatt lemondani kényszerült miniszteri posztjáról, a párton belüli posztját meg tudta ugyan tartani, de helyzete jelentősen meggyengült: pártjának frakciója – a Fideszt támogató képviselők szavazataival és házszabályt sértő módon – kizárta a pártelnököt a képviselőcsoportból. Öt, korábban a kisgazda frakcióból kizárt, illetve kivált képviselő támogatásáról biztosította a kormányt, ezzel egy időre megmaradt annak többsége az [[Országgyűlés]]ben. A kormány ugyanakkor külső támogatást kapott a [[Magyar Igazság és Élet Pártja|MIÉP]]-től. A [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#A 2002-es választás|2002-es választási vereséget]] követően ügyvezető kormányként működött [[2002]]. [[május 27.|május 27-éig]].
== Kormányzati szerkezet ==
62. sor:
|-
| [[Torgyán József]]
| 1998. július 8. || [[2001]]. [[február 15.]] ||<center> [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]</center> ||
|-
| [[Boros Imre]]
| 2001. február 15. || 2001. [[március 25.]] ||<center> [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]</center> ||
|-
| [[Vonza András]]
| 2001. március 26. || 2002. május 27. ||<center> [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]</center> ||
|-----
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország igazságügy-minisztereinek listája|Igazságügy-miniszter]]'''
107. sor:
|-
| [[Szabó János (honvédelmi miniszter)|Szabó János]]
| 1998. július 8. || 2002. május 27. ||<center> [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]</center> ||
|-----
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''Környezetvédelmi miniszter'''
|-
| [[Pepó Pál]]
| 1998. július 8. || 2000. [[június 19.]] ||<center> [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]</center> ||
|-
| [[Ligetvári Ferenc]]
| 2000. június 20. || 2000. november 30. ||<center> [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]</center> ||
|-
| [[Turi-Kovács Béla]]
| 2000. december 1. || 2002. május 27. ||<center> [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]</center> ||
|-----
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter''' <small>(2000. június 1-jétől közlekedési és vízügyi miniszter)<small>
171. sor:
A koalíció válságában és a koalíciós együttműködés megszűnésében, de az ezzel együtt végbement kisgazdapárti leépülésben is több eseménynek és tényezőnek is szerepe van. Mindenekelőtt a kétéves költségvetés elfogadásának, ami minimálisra csökkentette egy pártok közötti veszélyes viszály és egy kormánybukás kockázatát. A [[2000]] őszén induló, [[Torgyán József]] elnevezésével: „lejáratási kampány” (Székely-ügy, Torgyán-villa) nyomás alá helyezte az FKGP-t és elnökét. Már ekkor elindult a helyezkedés az FKGP-ben.
A párt december végi gödi gyűlési határozatai (párt vidéki szárnyának erősítése) után [[2001]] elején az [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]] frakció egy része, akiket e határozatok érintettek, szembefordult Torgyánnal. [[Lányi Zsolt]] és Pokol Béla is lemondott a frakcióvezető-helyettesi tisztségéről, Liebmann Katalin fővárosi elnököt leváltották, amit ő nem akart tudomásul venni. Torgyán elutazott előre megszervezett dél-amerikai körútjára, akkor volt távol, amikor leginkább itthon kellett volna lennie. Lányi Zsolt a miniszterelnöknél tett látogatása után („balkán szindróma”) élére állt a Torgyánnal szembefordulóknak.
Kirobbant az ún. kazettaügy, ami az elnök-minisztert fián keresztül közvetlenül érintette. Torgyánt ez gyengítette meg leginkább, mivel pályafutása alárendelődött saját fia érdekeinek.
| |||