„Moldáv nyelv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szócikk jobbítása
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
A Dnyeszter bal partján is élt román ajkú lakosság. A [[nemzetiség]]ek iránti szovjet politika szellemében [[1924]]-ben itt, az [[Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság]] keretében megalapították a [[Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság]]ot. Hatóságainak kulturális és nyelvi politikája meglehetősen ellentmondásosnak bizonyult irányváltoztatásaival.<ref>Palágyi 2009, 7–12. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.</ref>
 
1924-ben kezdődött el a moldáv nyelv, mint a romántól különböző sztenderd nyelv megalkotása, az akkor meghírdetett moldávosítási politika keretében, ugyanis a cári uralom alatt addigra nagy mértékben eloroszosodott eredetileg román ajkú lakosság hivatalosan nemzetiségi státuszt kapott. Ugyanakkor az ún. moldáv népet úgy igyekezték meghatározni, mint a romántól különbözőt.<ref>Gribincea 2004, 4. o.</ref> Nyelvét hivatalosan moldávnak nevezték el és bevezették az [[orosz ábécé]]ből eredő [[moldáv ábécé]]t. Egy Leonyid Madan nevű nyelvész a transznisztriai és besszarábiai [[nyelvjárás]]ok [[szókincs]]éből merített, orosz szavakat vett át, és maga is sok új szót kreált tükörfordítás útján, hogy ne használjanak a román nyelvbe került nyugati [[jövevényszó|jövevényszavakat]]. Ugyanakkor a [[helyesírás]] a lehető leghívebben adta vissza a moldvai nyelvjárás [[hangtan]]i sajátosságait,<ref>Lásd Madantól való idézet Gribincea 2004-ben (8. o.).</ref> melyek egyébként alapjában véve azonosak a romániai Moldvában élőkkel.<ref>Lásd [[A román nyelv területi változatai#Moldvai nyelvjáráscsoport|Moldvai nyelvjáráscsoport]].</ref> Ezt a nyelvet tanították [[anyanyelv]]ként az iskolákban az orosz mellett, használták a kulturális intézményekben és a kiadványokban.
 
[[1932]]-ben azonban radikális fordulat következett be. Az addigi törekvéseket szabotázsként ítélték el, mellyel úgymond meg akarták akadályozni a kölcsönös megértést a Dnyeszter két oldala között, és ezzel a [[kommunizmus|kommunista eszmék]] elterjedését Romániában. Madant le is tartóztatták.<ref>[[1933]]-ban kényszerlakhelyre küldték a mai [[Arhangelszki terület]]re, majd [[1938]]-ban elítélték [[ellenforradalom|ellenforradalmi]] tevékenység vádjával, és kivégezték [lásd [http://gulagmuseum.org/showObject.do?object=24501772&language=1 Виртуальный музей Гулага] (A [[Gulág]] virtuális múzeuma)] (Hozzáférés: 2016. november 14).</ref> Visszatértek a [[latin ábécé]]re, és gyakorlatilag az akkori román sztenderd nyelvváltozatot vezették be. Odáig mentek, hogy az irodalmi örökség tisztelete nevében román klasszikus írók egyes műveit is bevonták az oktatásba.<ref>Gribincea 2004, 16. o.</ref> Valójában a latinizálás általános törekvés volt a Szovjetunió nem [[Szláv népek|szláv]] tagköztársaságaiban, ugyanis akkoriban tértek át a [[közép-ázsia]]iakban az [[arab ábécé]]ről a lantinra.<ref>Gribincea 2004, 15. o.</ref>