„Harmati Béla” változatai közötti eltérés

 

 

 

 

 

Századokra nyúló történelmi-családi tradíció és belső spirituális elhívás nyomán 1959. július 19-én kaptam lelkészi ordinációt a budapesti Deák téri templomban. Előtte lélekformáló diákévek teltek a népi kollégiumban Vácott és Szentendrén, a két tanév után államilag megszüntetett Budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban, majd a József Attiláról elnevezettben Budán. Öt év teológiai tanulmányai alapozták meg a gyülekezeti szórványszolgálatot Veszprémben, Balassagyarmaton és Rudabánya körül. Itt 12 istentiszteleti hely volt 66 faluban, hozzá kerékpár, majd kis Danuvia motor. 

Az ökumenikus mozgalomban szokásos megjelölés szerint „emlékezetünk gyógyítása” (Healing of Memories – Heilendes Erinnern) a feladat. Családi, nemzeti, társadalmi síkon Európában és a mai világban rengeteg a rossz emlék a múltból másokról. A szembenállás, a gyűlölet és ellenségeskedés gyógyítása ott kezdődik, ahol szóba állunk a másik féllel, és elkezdjük megbeszélni a múltat, a jelen és a jövő feladatait. Az a reményem, hogy szolgálatomban átadtam valamit ebből a törekvésből egyházamnak, két fiunknak, négy unokánknak is.