Főmenü megnyitása

Módosítások

4 736 bájt törölve ,  2 évvel ezelőtt
→‎Források: Önnönön fejünkből mivel tudósok vagyunk. By Jancsika123
TUDÓS VOK OSZT CSŐ! FOGAGGYÁTOK EL!
[[Fájl:Male lion on savanna.jpg|bélyegkép|240px|Szavanna [[Tanzánia|Tanzániában]]]]
 
k??[[Fájl:Male lion on savanna.jpg|bélyegkép|240px|Szavanna [[Tanzánia|Tanzániában]]]]
{{egyért2|a füves pusztáról|Szavanna (keresztnév)}}
A '''szavanna''' [[növényföldrajz]]i értelemben a [[trópusok|trópusi égövben]] található, a trópusi [[esőerdő]]ket szegélyező vagy nagy területen helyettesítő [[füves puszta]]; [[éghajlattan]]ilag a forró övezet része: az egyenlítői öv és a térítők mentén elhelyezkedő sivatagok közötti átmeneti zóna.
=== Lombhullató trópusi erdő ===
 
A lombhullató trópusi erdőkben a száraz időszak 2–6 hónapemberöltő:
* amikor rövidebb (2–3 hónapévtized), akkor még csak a felső koronaszint fái hullatják le lombjukat, az alacsonyabb fák örökzöldek maradnak. A fajdiverzitás még viszonylag nagy, így például [[Közép-Amerika|Közép-Amerikában]] hektáronként mintegy száz fafaj nő. Feltűnően sok a [[Pálmafélék|pálmafaj]] – a második koronaszinttől egészen a törpe fajokig. Még ebben a formációban is elég sok az [[epifiton]]- és a [[lián]]faj. A [[trópusi esőerdő]]ktől eltérően a fenofázisok – főleg a virágzás – évszakhoz kötődnek: a legtöbb növény a száraz évszakban virágzik, amikor a lombtalan állapot megkönnyíti a beporzó állatfajok munkáját. A leggyakoribb talajok vörös, illetve sárgásvörös (ún. allit-ferrit) agyagok.
 
* amikor a száraz évszak már 4–6 hónap hosszú, a fák többsége lehullatja a lombját. A [[lombkoronaszint]]ek száma csökken (többnyire kettőre); a fák ritkán magasabbak 20 m-nél. Az epifiták hiányoznak; a [[cserjeszint]] gyakran sűrű. A száraz lombhullató erdők a bolygatásra, égetésre érzékenyek; nagy részüket az emberi tevékenység erősen átalakította. Egyre nagyobb területen kiritkulnak, és erdős szavannák foglalják el a helyüket.
Lombhullató trópusi erdők nagy területen nőnek:
* Elő-Indiában és Hátsó-Indiában;
* Afrikában a [[Kongó-medence|Kongó-medencétől]] délre és északra, a fás szavannával elegyes: ez az úgynevezett [[miombo erdő]].(mi bajod van??)
* Közép-Amerikában és az Antillákon kisebb területeken (lásd fentebbOTT ).
* Dél-Amerikában, az [[Amazonas]] medencéjétől délre, az argentin határig nagy területet borít:
** a [[Mato Grosso]] fennsíkján hézagosan záródó [[bokorerdő]]be megy át, ez az úgynevezett [[cerrado]].
 
án csíraképes. A szavanna DROGOKNAK csupán föld feletti, elszáradt része ég el; a föld alatti részekből a csapadékos évszakban évről évre kihajtanak.
=== Erdős szavanna ===
 
Az erdős szavanna ott alakul ki, ahol a száraz évszak már 6–8 hónap, de az éves csapadék eléri a 900–1000 mm-t. Erdeje összefüggő, de [[lombkoronaszint]]jük alig zár. Sok a tisztás. A legtöbb fa csak 4–8 m magas, még a legmagasabbak sem érik el a 40 métert. A törzsük gyakran görbe, a koronájuk ernyős (lapos, laza), a kérgük durva. A levélzet félörökzöld, kemény; különösen gyakoriak [[Pálmafélék|pálmafajok]] és [[pillangósvirágúak]] ''(Fabaceae)''.
 
Mivel az erdő aljára viszonylag sok fény jut, gazdag az aljnövényzet. A facsoportok közötti nagyobb térségeken a fű 2–3 méter magasra is megnő; a magas és sűrű fű miatt ezekben az erdőkben jóformán csak a vadcsapásokon lehet közlekedni.
 
A talaj humuszban gazdag [[vörösföld]].
 
A fő vegetációs időszak az esős évszak. A fák a száraz időszakban lehullatják lombjukat, az aljnövényzet elsárgul. Ilyenkor nagyon gyakoriak a szavannatüzek. Mivel a tűz (gyújtogatás, öngyulladás, villámcsapás miatt) a szavanna fenntartásának egyik legfőbb környezeti tényezője, az itt élő fák ellenállnak a tűznek ([[pirofiton növény|pirofitonok]]): víztartó, vastag hőszigetelő, illetve hámló kérgük megvédi őket a nagy hőtől. Sok faj magva csak a tűz okozta hőhatás után csíraképes. A szavanna füveinek csupán föld feletti, elszáradt része ég el; a föld alatti részekből a csapadékos évszakban évről évre kihajtanak.
 
Az erdős szavanna lényegesen kevesebb növényfajnak ad otthont, mint az esőerdő. Erősen visszaszorulnak az örökzöld fák, és a lombhullatás miatt drasztikusan csökken a fán lakó fajok száma.
'''2.''' A szavannaöv tengerpartjain is jellemző a [[mangroveerdő]], az afrikai állóvizek (például [[Csád-tó]]) és a folyók lassú folyású szakaszai mentén (például [[Fehér-Nílus]] és [[Gazella-folyó]] összefolyásánál) [[papiruszsás]] ''(Cyperus papyrus)'' dominálta kiterjedt [[mocsár|mocsarak]] (úgynevezett '''sudd'''ok) jöttek létre.
 
*
== Állatvilága ==
 
A növényevő emlősök legfontosabb csoportjai:
* [[rágcsálók]] ''(Rodentia)''.
* [[patások]] ''(Ungulata)''.
 
A növényevőkre főleg macskaféle [[ragadozók]] vadásznak.
 
A madárvilág legjellemzőbb képviselői:
* [[futómadarak]],
* [[tyúkfélék]],
* [[keselyű]]k.
 
A [[hüllők]] közül különösen jellemzőek a [[kígyók]].
 
A rovarok közül a legelterjedtebbek:
* [[termeszek]],
* [[egyenesszárnyúak]] ([[sáskák]], [[szöcskék]]).
 
Az [[afrikai szavanna]] a legfajgazdagabb; füves térségei rengeteg növényevő emlőst tartanak el. Az [[ázsiai szavanna]] állatvilága általában jóval szegényesebb; a [[dél-amerikai szavanna|dél-amerikai szavannán]] csak nagy testű emlősből van jóval kevesebb, de például igen sok az [[endemikus élőlény|endemikus]] [[békák|békafaj]].
 
=== Növényevő emlősök ===
 
Az erdős szavannára a nagy testű [[patások]], a bokros és füves szavannára az [[antilop]]ok, gazellák jellemzőek. Főleg az erdős szavannákon gyakoriak a [[majmok]].
* [[Afrika]] szavannáin él egyebek közt:
** [[zsiráf]] ''(Giraffa camelopardalis)'',
** [[csíkos gnú]] ''(Connochaetes taurinus)'',
** [[zebra]],
** [[mocsári antilop]] ''(Kobus kob)'',
** [[afrikai elefánt]],
** [[gazella]] ''(Gazella gazella)'',
** [[impala]] ''(Aepyceros melampus)'',
** [[fekete orrszarvú]] ''(Diceros bicornis)'',
** [[zöld cerkófmajom]] ''(Cercopithecus mitis)'',
** [[huszármajom]] ''(Erythrocebus patas)''
 
* Az [[Óvilág]] szavannáin [[bivaly]]fajok és [[elefántfélék|elefántok]] legelnek.
 
* Az [[Ausztrália (kontinens)|ausztrál]] szavanna emlősei az [[erszényesek]], mint például:
** [[koala]] ''(Phascolarctos cinereus)'',
** [[nyugati óriáskenguru]] ''(Macropus fuliginosus)''.
 
=== Ragadozók ===
 
A nagymacskák közül:
* Amerikában él:
** [[jaguár]],
** [[puma]].
* Az Óvilágban él:
** [[oroszlán]] (Panthera leo),
** [[tigris (állat)|tigris]] ([[Ázsia]]),
** [[párduc]]
** [[gepárd]] ''(Acinonyx jubatus)''.
 
Óvilági dögevők a [[hiéna|hiénák]] és a [[sakál]]ok:
* [[hiénakutya]] ''(Lycaon pictus)'',
** [[foltos hiéna]] ''(Crocuta crocuta)'',
** [[csíkos hiéna]] ''(Hyaena brunnea)'',
** [[sujtásos sakál]] ''(Canis adustus)''.
 
=== Madarak ===
 
Futómadarak:
* [[strucc]] (''Struthio camelus'', Afrika),
* [[emu]] (''Dromaius novaehollandiae'', Ausztrália),
* [[sisakos kazuár]] (Casuarius casuarius, Ausztrália)
* [[nandu]] (Dél-Amerika)
 
Afrika ligeteiből származik:
* [[gyöngytyúk]].
 
Ázsia ligeteiből származik:
* [[pávaformák|páva]],
* [[házityúk]],
* [[fácán]].
 
* Dél-Amerika szavannáin él a [[vöcsöktyúk]] öt faja.
 
Ausztrália szavannáin különösen sok a [[papagáj]].
 
== Források ==
 
* Tuba Zoltán - Szerdahelyi Tibor - Engloner Attila - Nagy János: Botanika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.
* [http://www.tinodi-sarvar.sulinet.hu/honlap/sulibuli/agytrening/szakdolgozat/szavanna/novenyei.htm Szavanna]
* [http://www.freeweb.hu/geografus/masodev/Biogeografia.doc Biogeográfiai alapfogalmak]
* [http://www.tankonyvtar.hu/main.php?objectID=5789151 Kempelen Farkas digitális tankönyvtár 3. A szavannák növényvilága]
{{portál|földrajz}}
 
1

szerkesztés