Wikipédia

„Közönséges spárga” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kicsit összébb húztam a képet, hogy a Gyógyhatásai szakasz a sor elején kezdődjön.
a Század javítása rómairól arab számra.
46. sor:
A spárga [[Európa|Európában]] és [[Ázsia|Ázsiában]] egyaránt őshonos, és mindkét kontinensen zömmel tenger- és folyópartokon él. Már az [[Ókori Egyiptom|óegyiptomiak]] is ismerték, és az általuk termesztett spárgát Asparagus officinalisnak nevezték. Az [[Ókori Görögország|ógörögök]] az általuk ismert másik spárgafajt, az [[Asparagus acutifolius]]t fogyasztották. Nevét is azóta használják, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent. Első írásos nyoma [[Hippokrátesz]] munkájában lelhető föl az i.e. 460-370 körüli időből. Akkoriban főként gyógyhatása miatt tartották becsben, kevésbé volt mindennapi eledel. Ételalapanyagként a [[Ókori Róma|rómaiak]] kezdték használni, amiről a fennmaradt termesztési útmutató tanúskodik Marcus Portius Cato (i.e. 200 körül) tollából. Kedvelt előétel volt.
 
[[Európa|Európában]] a spárga tudatos termesztése több évszázados múltra tekint vissza, a keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal spárgamagokat. A [[XVI16. század|XVI16.]]- és [[XVII17. század|XVII.]] századtóltól kezdve jelent meg mint termesztett kerti növény. Üzemi méretű termesztése az egyes földrészeken alig több mint 100 éve kezdődött el. A spárga, területét illetően, nem mondható jelentős zöldségnövénynek, de [[Európa]] egyes országaiban, újabban [[Japán]]ban, [[Hongkong]]ban, [[Szingapúr]]ban is igen kedvelt, ezért kiváló exportnövény.<ref name="BalázsSándor">Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve (Bp., 2004)</ref><ref name="MáriássMárta">[http://www.hazipatika.com/topics/zoldseg_gyumolcs/articles/Csak_gyozzuk_spargaval?aid=20070509084250 Máriáss Márta: Csak győzzük spárgával], Házipatika.com, 2007. május 16.</ref>
 
== A spárga Magyarországon ==
68. sor:
A növény szárát jól emészthető rostok alkotják. A hajtások [[A-vitamin|A-]], [[B1-vitamin|B1-]], [[B2-vitamin|B2-]], [[C-vitamin|C-]] és [[E-vitamin]]ban, [[folsav]]ban gazdagok. Zsírtartalma jelentéktelen, nem tartalmaz [[koleszterin]]t. Sok értékes aminosavat, köztük [[aszparaginsav]]at is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék [[szárazanyag]] kevés kalóriát képvisel. 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés benne a cukor, 100 grammban összesen 4 gramm szénhidrát van.
 
Tartalmaz [[kalcium]]ot, [[foszfor]]t, [[vas]]at, sok [[kálium]]ot, viszont [[nátrium]]tartalma alacsony. A nyomelemek közül [[ón]]t, [[szilícium]]ot, [[molibdén]]t. A zöld [[klorofill]]ban gazdag, több benne a [[C-vitamin]] és a [[karotin]], mint a halványított változatában, ezért táplálékként is értékesebb.<ref name="MáriássMárta" />
 
Emellett a zöldspárga, szemben a halványítottal, tartalmaz 0,03-0,06% [[rutin]]t és 25&nbsp;mg [[protodioscin]]t.<ref>[http://aesop.rutgers.edu/~asparagus/program/health.html Rutgers Asparagus Breeding Program]</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Közönséges_spárga”