„Asztma” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Magyar vonatkozással kiegészít Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
||
22. sor:
Az asztma kialakulását vélhetőleg [[genetika]]i és környezeti tényezők kombinációja okozza.<ref name=Martinez_geneenvir>{{cite journal |author=Martinez FD |title=Genes, environments, development and asthma: a reappraisal |journal=Eur Respir J |volume=29|issue=1 |pages=179–84 |year=2007 |pmid=17197483 |doi=10.1183/09031936.00087906}}</ref> A diagnózist a tünetek jellege, a huzamosabb kezelésre való reagálás, és a [[spirometria]] alapján állítják fel.<ref name=lemanske>{{cite journal |author=Lemanske RF, Busse WW|title=Asthma: clinical expression and molecular mechanisms|journal=J. Allergy Clin. Immunol. |volume=125 |issue=2 Suppl 2 |pages=S95–102 |year=2010|month=February|pmid=20176271 |pmc=2853245 |doi=10.1016/j.jaci.2009.10.047}}</ref> Klinikai osztályozása a tünetek gyakorisága, az erőltetett kilégzési másodperctérfogat ([[Spirometria|FEV1]]), és a [[kilégzési csúcsáramlás]] alapján történik.<ref name=Yawn2008/> Besorolható atópiás (külső) vagy nem atópiás (belső) asztmaként is,<ref name=RobbinsCotran2010/> ahol az atópiás megnevezés az [[I-es típusú túlérzékenység]]i reakcióra való hajlamot jelenti.<ref>{{cite book | title=Stedman's Medical Dictionary | publisher=Lippincott Williams and Wilkins | edition=28 | year=2005 |isbn=0-7817-3390-1}}</ref>
Az akut tüneteket általában belélegezhető, rövid hatású [[Béta-2-agonista|béta-2 agonistákkal]], (például [[szalbutamol]]lal) és szájon át szedhető [[kortikoszteroid]]okkal kezelik.<ref name=NHLBI07p214>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=214}}</ref> Nagyon súlyos esetekben intravénás kortikoszteroidokra, [[magnézium-szulfát]]ra és kórházi ápolásra lehet szükség.<ref name=NHLBI07p373-375>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=373–375}}</ref> A tünetek kialakulása a provokáló tényezők, például az [[allergén]]ek<ref name="NHLBI07p169">{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|pp=169–172}}</ref> és az [[irritáns]]ok elkerülésével, valamint belélegezhető kortikoszteroidok rendszeres használatával előzhető meg.<ref name=GINA_2011_page71>{{harvnb|GINA|2011|p=71}}</ref> Ha az asztma tünetei kontrollálhatatlannak bizonyulnak, [[Béta-2-agonista|hosszú hatású béta-agonisták]] vagy [[Leukotrién receptor antagonista|leukotrien antagonisták]] is használhatók.<ref name=GINA_2011_page33>{{harvnb|GINA|2011|p=33}}</ref> Az asztma gyakorisága az 1970-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt. 2011 óta 235–300 millió embert érint világszerte,<ref name=WHO2011/><ref name=GINA_2011_page3/> és ezek közül körülbelül 250 ezren haltak meg.<ref name=GINA_2011_page3>{{harvnb|GINA|2011|p=3}}</ref> Magyarországon {{szám|300000}} körüli asztmás beteget tartanak nyilván. A betegségnek május 7. a világnapja.<ref name=hazipatika>{{cite web |url=http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/legzoszervi_megbetegedesek/cikkek/300_ezren_kuzdenek_asztmaval_magyarorszagon/20130506151852 |title=300 ezren küzdenek asztmával Magyarországon |publisher=hazipatika.com |accessdate=2016-11-18}}</ref>
== Tünetek ==
231. sor:
== Kezelése ==
Az asztma ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg [[gyógyszer]]es kezelés mellett
▲Az asztma ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg [[gyógyszer]]es kezelés mellett tünet mentes vagy csak minimális tünetei vannak.<ref>{{cite book|last=Ripoll|first=Brian C. Leutholtz, Ignacio|title=Exercise and disease management|publisher=CRC Press|location=Boca Raton|isbn=978-1-4398-2759-8|page=100|url=https://books.google.ch/books?id=eAn9-bm_pi8C&pg=PA100|edition=2nd ed.}}</ref> Fontos a konkrét, személyre szabott terv kidolgozása a tünetek megelőző megfigyelésére és kezelésére. A tervnek tartalmaznia kell az allergiás tünetek kiváltó okainak csökkentését, a tünetek súlyosságának felmérésére irányuló teszteket és a gyógyszeres kezelést. A kezelési tervet rögzítsük írásban, és a tünetek változásának függvényében jegyezzük fel a kezelés szükséges változtatásait.<ref name=GINA_2011_page56>{{harvnb|GINA|2011|p=56}}</ref>
Az asztma leghatékonyabb kezelésének az bizonyul, ha azonosítjuk a kiváltó okokat, mint pl.: a [[Dohányzás okozta egészségkárosodás|cigarettafüst]], házi kedvencek, vagy [[aszpirin]] és ezeket eltávolítjuk a beteg közeléből. Amennyiben a kiváltó ok eltávolítása önmagában nem elegendő, gyógyszerkezelés is ajánlott. A megfelelő gyógyszerkészítmény kiválasztása, többek között, a betegség súlyossági fokától és a tünetek gyakoriságától függ. Az asztma-gyógyszereket nagy általánosságban vagy a gyorsan ható, vagy a tartós hatású készítmények kategóriájába soroljuk.<ref name=NHLBI07p213>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=213}}</ref><ref name=BGMA08>{{cite web|url=http://www.sign.ac.uk/pdf/sign101.pdf |title=British Guideline on the Management of Asthma|format=PDF|publisher=Scottish Intercollegiate Guidelines Network|year=2008|accessdate=2008-08-04| archiveurl=https://web.archive.org/web/20080819203455/http://www.sign.ac.uk/pdf/sign101.pdf|archivedate= 19 August 2008 <!--DASHBot-->| deadurl= no}}</ref>
324 ⟶ 323 sor:
Az asztma előfordulási aránya világszerte jelentősen nőtt az 1960-as évek és 2008 között,<ref>{{cite journal |author=Grant EN, Wagner R, Weiss KB |title=Observations on emerging patterns of asthma in our society |journal=Journal of Allergy and Clinical Immunology |year=1999 |month=August|volume=104 |pages=S1–S9 |pmid=10452783 |doi=10.1016/S0091-6749(99)70268-X |issue=2 Pt 2}}</ref><ref>{{cite journal |author=Anandan C, Nurmatov U, van Schayck OC, Sheikh A|title=Is the prevalence of asthma declining? Systematic review of epidemiological studies|journal=Allergy |volume=65 |issue=2 |pages=152–67 |year=2010 |month=February|pmid=19912154 |doi=10.1111/j.1398-9995.2009.02244.x}}</ref> és az 1970-es évek óta már az egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémaként tartják számon.<ref name=M38>{{cite book|first=John F. Murray|title=Murray and Nadel's textbook of respiratory medicine.|year=2010|publisher=Saunders/Elsevier|location=Philadelphia, PA|isbn=1-4160-4710-7|pages=Chapter 38|edition=5th ed.}}</ref> A fejlett országokban az asztma előfordulási arányának növekedése az 1990-es években megállt, a jelenleg tapasztalható növekedést elsősorban a fejlődő országokban előforduló esetek okozzák.<ref>{{cite journal|last=Bousquet|first=J|coauthors=Bousquet, PJ; Godard, P; Daures, JP|title=The public health implications of asthma.|journal=Bulletin of the World Health Organization|date=2005 Jul|volume=83|issue=7|pages=548–54|pmid=16175830}}</ref> A becslések szerint az Egyesült Államok lakosságának 7%-a,<ref name=Fanta2009/> míg az Egyesült Királyság lakosságának 5%-a szenved az asztmától.<ref name=Anderson2007>{{cite journal | last=Anderson | first=HR | coauthors=Gupta R, Strachan DP, Limb ES | title=50 years of asthma: UK trends from 1955 to 2004 |journal=Thorax | volume=62 | issue=1 | pages=85–90 |month=January |year=2007 |pmid=17189533 | doi=10.1136/thx.2006.066407 | pmc=2111282}}</ref> Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon az asztma előfordulási aránya 14–15% a teljes népesség körében.<ref>{{cite book|last=Masoli|first=Matthew|title=Global Burden of Asthma|year=2004|page=9|url=http://www.ginasthma.org/pdf/GINABurdenReport.pdf}}</ref>
Magyarországon körülbelül háromszázezren szenvednek az asztmától, tehát a lakosság 8-10%-a lehet érintett. A pontos szám meghatározását nehezíti, hogy jelentős azok száma, akik nem ismerik fel a tüneteket, ezért nem kezeltetik orvossal a betegségüket. A nyilvántartott betegek száma 1995 és 2010 között emelkedő tendenciát mutatott és a halálozási okok között is magasabb mint a környező országokban. 2005-ben a standardizált halálozási ráta alapján százezer lakosra 38 haláleset jutott.<ref name=hazipatika/><ref>{{cite jornal |url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel309013.pdf |format=pdf|title=Légzõszervi megbetegedések |journal=Statisztikai tükör |volume= III. évfolyam 44. szám |date=2009-03-27 |accessdate=2016-11-18}}</ref><ref>{{cite web |url=http://napidoktor.hu/korkep/asztma-magyarorszagon/ |title=A nyilvántartott asztmás betegek száma Magyarországon, az elmúlt tizenöt év alatt. |publisher=napidoktor.hu |date=2011-09-09 |accessdate=2016-11-18}}</ref><ref>{{cite web |url=http://hfe.hu/content/az-allergia-%C3%A9s-az-asztma-el%C5%91fordul%C3%A1sa |title=Az allergia és az asztma előfordulása |publisher=Health First Europe |date=2011-09-09 |accessdate=2016-11-18}}</ref>
== Története ==
332 ⟶ 333 sor:
Az 1930-as és 50-es évek között az asztma a "hét szent [[pszichoszomatikus]] betegség" egyikének számított. A betegséget lelki eredetűnek tartották, és a kezelés gyakran épült pszichoanalízisre és egyéb beszélgetős terápiákra.<ref name="pmid16185365"/> Mivel a pszichoanalitikusok az asztmás zihálást az anyjáért síró gyermek elfojtott kiáltásaként értelmezték, az asztmások esetében különösen fontosnak tartották a [[depresszió]] kezelését.<ref name="pmid16185365">{{cite journal |author=Opolski M, Wilson I |title=Asthma and depression: a pragmatic review of the literature and recommendations for future research |journal=Clin Pract Epidemol Ment Health |volume=1 |page=18 |year=2005|month=September |pmid=16185365 |pmc=1253523 |doi=10.1186/1745-0179-1-18}}</ref>
==
{{jegyzetek}}▼
* [[Szívasztma]]▼
== Források ==
340. sor:
* {{cite web | url=http://www.sign.ac.uk/pdf/sign101.pdf|format=PDF |title=British Guideline on the Management of Asthma | work=[[British Thoracic Society]] | year=2008 (revised 2012)|ref={{harvid|British Guideline|2009}}}}
* {{cite web | url=http://www.ginasthma.org/uploads/users/files/GINA_Report2011_May4.pdf|format=PDF |title=Global Strategy for Asthma Management and Prevention | publisher=Global Initiative for Asthma |year=2011 |ref={{harvid|GINA|2011}}}}
* Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó Budapest, 1974. ISBN 963-240-705-9▼
==
▲* [[Szívasztma]]
▲{{jegyzetek}}
▲* Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó Budapest, 1974. ISBN 963-240-705-9
{{Orvosi cikk figyelmeztetés}}
|