„Thomas Middleton” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pböbe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „'''Thomas Middleton''' (London, 1580-1627) Jakab-kori angol drámaíró, költő. Az angol reneszánsz korszak egyik legkiemelkedőbb alakja. Történelmi drámái, ko…”
 
Pböbe (vitalap | szerkesztései)
28. sor:
[[File:Middleton 'A Game of Chess'.jpg|thumb|A Game at Chess (Sakkjátszma) borítóképe ]]
 
„Valamennyi Jakab-kori színpadi alkotás közül Thomas Middleton (1580—1627) A ''Game at Chess'' (''Sakkjátszma'', 1624) c. szatíráját tekintette és tekinti ma is a legpolitikusabbnak az angol drámatörténet. […] Middleton darabja nem művi értékei miatt, hanem elsősorban mint remekbe munkált politikai szatíra érdemel figyelmet.” {{refhely|Pálffy|210. oldal|azonos=Pálffy210}}
Az is kiderül továbbá Pálffy esszéjében, hogy megírását követően a színmű hatalmas népszerűségnek örvendett. A darabot kilencszer adta elő a [[Lordkamarás Emberei]] nevű társulat a [[Globe Színház]]ban, 1624. augusztus 6. és 14. között. Akkoriban a leghosszabban játszott darab volt, nem volt még példa ennyiszer ismételt előadásra. ({{refhely|Pálffy|211)|azonos=Pálffy211}} „Népszerűségéről öt fennmaradt egykorú kéziratos példány tanúskodik, továbbá az 1625 tájékáról származó négy különböző quarto-kiadás, a számos kortársi levélről, feljegyzésről nem is szólva, amelyekből viszont az is kiderül, hogy a jogi, vallási és politikai ügyekben járatosak tisztában voltak azzal, hogy előbb-utóbb be fogják tiltani a darabot.” ({{refhely|Pálffy, |211-212)|azonos=Pálffy211-212}}
A darab egyértelműen a kor politikai eseményeit taglalta, s ez már magában szokatlan volt, hiszen az ország politika ügyeit tilos volt színpadra vinni. „Két nagy tábor, a Világos (Anglia) és a Sötét (Spanyolország), azaz a protestantizmus és a katolicizmus történelmi csatája bontakozik ki a színen. […] [M]űvészi megformálását tekintve, sakk-allegóriának nevezhetnénk, […] a korabeli nézők a sakkjátékban alacsonyabb rendet képviselő Gyalogok csetepatéjában a protestantizmus és az ellenreformáció közkatonáinak összecsapásaira ismerhettek rá, a Tisztek, az „értékesebb" figurák többségét pedig nagyon is jól ismert politikusokkal, udvari közéleti személyiségekkel azonosíthatták.” ({{refhely|Pálffy, |212-213).|azonos=Pálffy212-213}}
Pállfy arról is számot ad, hogy a király parancsára felfüggesztették a darabot, a színháztársulatot pedig pénzbírságra ítélték. Middleton kishíján börtönbe került. ({{refhely|Pálffy|218)|azonos=Pálffy218}}
 
A színmű nagy hatással volt [[Thomas Stearns Eliot]]ra is. Az ''Átokföldje'', [[(''The Waste Land'')]] vagy Weöres fordításában ''Puszta ország'' ötrészes költeményének második része a Sakkjátszma címet kapta.
„Eliot saját verséhez írott jegyzetéből megtudjuk, hogy a cím Thomas Middleton színdarabjaira utal […] [A] ''Women, beware women'' című darabban a sakkmetafora központi szerepet játszik: a csábítás allegóriája. A játszma lépései megfelelnek ugyanis a szűz elcsábítására indított hadműveletnek, melynek végeredménye – a matt – a megbecstelenítés. Ez valahol a Szerelmes sakk darabosabb változata. Amúgy az Erzsébet-kori drámaíróknál a sakkmetafora szinte közhelynek számított: az emberi életet (a tábla), illetve annak irányítását (a bábuk mozgatása) jelentette.” […](Kányádi, n.o.)
 
 
 
A színmű nagy hatással volt [[Thomas Stearns Eliot]]ra is. Az ''Átokföldje'', [[(''The Waste Land'')]] vagy Weöres fordításában ''Puszta ország'' ötrészes költeményének második része a Sakkjátszma címet kapta.
„Eliot saját verséhez írott jegyzetéből megtudjuk, hogy a cím Thomas Middleton színdarabjaira utal […] [A] ''Women, beware women'' című darabban a sakkmetafora központi szerepet játszik: a csábítás allegóriája. A játszma lépései megfelelnek ugyanis a szűz elcsábítására indított hadműveletnek, melynek végeredménye – a matt – a megbecstelenítés. Ez valahol a Szerelmes sakk darabosabb változata. Amúgy az Erzsébet-kori drámaíróknál a sakkmetafora szinte közhelynek számított: az emberi életet (a tábla), illetve annak irányítását (a bábuk mozgatása) jelentette.” […]({{refhely|Kányádi, |n.o|azonos=Kányádin.)o.}}
 
== Jegyzetek ==