„Montanizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A '''montanizmus''' egy [[ókor]]i [[karizmatikus]] [[Kereszténység|keresztény]] mozgalom volt, mely egyik vezetőjéről, Montanoszról nyerte nevét.
 
A [[2. század]]ban, a gnosztikus hitszónok, [[Markión]] után mintegy két évtizeddel, [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiá]]ban, [[Phrügia|Phrügiá]]ban keletkezett a markionitáknál egy létszámbantalán kisebb jelentőségű, de a világgal megbarátkozó, önmagával megelégedett kereszténységet elítélő mozgalom, a montanizmus.
 
Montanosz (Montanus) és követői vidéki idealisták voltak, akik a kereszténységben az eszményi tisztaság állapotát szerették volna látni. A kereszténység lényege szerintük az e világ végére való beállítottság. A világ utolsó órája nemsokára üt. Az idő tehát nem arra való, hogy az emberek házasodásra és szórakozásokra gondoljanak, hogy boldogan élvezzék az élet örömeit, inkább bűnbánattal, böjttel és önmegtartóztatással kell törődniük. Montanosz úgy lépett fel, mint akiben az isteni lélek nyilatkozik meg, és nemcsak ő, hanem két próféta társnője, Priszka (Prisca) és Maximilla is a világ végét prédikálta. A hagyomány alapján így prófétáltak: „''Én vagyok Paraklétosz! (Jézus szószólója)''” <ref name="ReferenceK">http://lexikon.katolikus.hu/M/montanizmus.html</ref>
Montanosz jósolni kezdett állítólagos látomásai alapján és Pepuzában (Pepouza) össze is gyűjtötte a híveit, hogy ott várják meg a világ végét.
 
12. sor:
A montanista egyházban a szigorú egyházfegyelem, az önmegtartóztató élet, az új kinyilatkoztatások iránti fogékonyság és a világ végére való beállítottság voltak a sarkalatos tanítások. <ref>Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység</ref> A keresztény [[Etika (vallás)|erkölcs]]öket is rendkívül szigorúan vették. A házastárs halála utáni második házasságot eltiltották, szigorú és hosszú [[böjt]]öket rendeltek el, a nagy bűnösöket egyházukból örökre kizárták és az üldözések idején keresték a [[vértanú]]ságot. <ref name="ReferenceP">Pallas Nagylexikon</ref> Elvetették az akkoriban kialakuló [[püspökség]] intézményét is; ezért is nem találhatott megértésre a kiépülő egyházi rendszer részéről. <ref>Gecse Gusztáv: Vallástörténet, 1980</ref>
 
Tanítása, melyet a 2. század közepe felé kezdett terjeszteni, Phrügiában bő talajra talált,. A kis-ázsiai [[Thiatira]] lakossága - a 6sírfeliratok századtanúsága elejérealapján azonban- márkivétel teljesennélkül elenyészettmind montanista volt kb. egy egész évszázadon át. De nemcsak [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiá]]t, hanem [[Ókori Róma|Rómá]]t, [[Észak-Afrika|Észak-Afriká]]t is áthatották a mozgalom eszméi. <ref name="ReferenceK"> Követőinek sorából kiemelkedő [[Quintus Septimius Florens Tertullianus|Tertullianus]], akit a megalkuvásokkal gyökeresen szakító komoly életük hódított meg. Írásaiban buzgón védelmezte a montanizmust.
{{fő|Quintus_Septimius_Florens_Tertullianus#A montanista írásai}}
 
A mozgalom a [[6. század|6. század]] elejére már teljesen elenyészett.
 
== Hivatkozások ==