„III. Ferdinánd magyar király” változatai közötti eltérés

(Robot: Frans_Luycx_002.jpg cseréje a következőre: Frans_Luycx_002_-_Emperor_Ferdinand_III.jpg (requested by [[Co)
[[1634]]-ben apja őt nevezte ki a császári seregek főparancsnokává, mivel a korábbi sikeres hadvezért, [[Albrecht von Wallenstein|Wallenstein]] tábornagyot II. Ferdinánd a személye ellen szőtt összeesküvés ürügyén kivégeztette. A [[harmincéves háború]]ban megismerkedett a katonai élettel, hadsereg-szervezési tapasztalatokat szerzett. Részese volt [[Donauwörth]] és [[Regensburg]] elfoglalásának (1634 májusában), a franciák felett aratott [[nördlingeni csata|nördlingeni győzelemnek]] (1634 szeptemberében), és sikerült kiszorítania a svéd csapatokat Dél-Németországból.
 
== Császár és király ==
 
[[1637]]. [[február 15.|február 15-én]] elhunyt apja, II. Ferdinánd császár, s III. Ferdinánd a hadvezetést a kormányzati munkával cserélte fel. A fiatal császár békét akart, ennek ellenére a harcok tovább folytatódtak, mivel a franciafranciák és svéda svédek érdekeketérdekeit továbbra sem vették figyelembe. A háború politikai-szövetségesi szálai egyébiránt teljesen összefonódtak, hiszen már nem az volt lényeges, ki a katolikus, ki a protestáns, igazánhanem a Német-római Birodalom léte forgott kockán. A franciáknak a svédek mellett sikerült megnyerniük szövetségesnek az erdélyi fejedelmet, [[I. Rákóczi György]]öt, aki végül [[1643]]-ban csatlakozott a svéd–francia szövetséghez, és a protestáns vallásszabadság védelme okán kapcsolódott be a harmincéves háborúba (a svéd–francia szövetség oldalán. A császár a [[Oszmán Birodalom|törökkel]] [[1640]]-ben 22 évre meghosszabbította a békét. Ezzel egyidejűleg megtiltotta a magyar főurak portyázásait a törökök ellen, mivelhogy ezekkelne veszélyeztessék a békét veszélyeztették).
 
==Magyar belpolitikája==