„Montanizmus” változatai közötti eltérés

A [[2.160-as századévek]]ban, a gnosztikus hitszónok, [[Markión]] után mintegy két évtizeddeltájékán, [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiá]]ban, [[Phrügia|Phrügiá]]ban keletkezett a markionitáknál egy talán kisebb jelentőségű, de a világgal megbarátkozó, önmagával megelégedett kereszténységet elítélő mozgalom, a montanizmus.

Montanosz (Montanus) és követői vidéki idealisták voltak, akik a kereszténységben az eszményi tisztaság állapotát szerették volna látni. A kereszténység lényege szerintük az e világ végére való beállítottság. A világ utolsó órája nemsokára üt. Az idő tehát nem arra való, hogy az emberek házasodásra és szórakozásokra gondoljanak, hogy boldogan élvezzék az élet örömeit, inkább bűnbánattal, böjttel és önmegtartóztatással kell törődniük. Montanosz úgy lépett fel, mint akiben az isteni lélek nyilatkozik meg, és nemcsak ő, hanem két próféta társnője, Priszka (Priscanéha Priscilla) és Maximilla is a világ végét prédikálta. A hagyomány alapján így prófétáltak: „''Én vagyok Paraklétosz! (Jézus szószólója)''” <ref name="ReferenceK">http://lexikon.katolikus.hu/M/montanizmus.html</ref>

Montanosz jósolni kezdett állítólagos látomásai alapján és Pepuzában (Pepouza, Kis-Ázsia) azonosította azt a helyet, amelyről [[a Jelenések könyve]] ír a mennyei Jeruzsálem alászállásáról. Itt össze is gyűjtötte a híveit, hogy ott várják meg a világ végét.

A montanista egyházban semmilyen új tanítás nem volt, hanem a szigorú egyházfegyelem, az önmegtartóztató élet, az új kinyilatkoztatások iránti fogékonyság és a világ végére való beállítottság voltak a sarkalatos tanítások. <ref>Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység</ref> A keresztény [[Etika (vallás)|erkölcs]]öket rendkívül szigorúan vették. A házastárs halála utáni második házasságot eltiltották, szigorú és hosszú [[böjt]]öket rendeltek el, az asszonyokat eltiltották az ékszerek, díszek viselésétől, a nagy bűnösöket egyházukból örökre kizárták és az üldözések idején keresték a [[vértanú]]ságot. <ref name="ReferenceP">Pallas Nagylexikon</ref> Elvetették az akkoriban kialakuló [[püspökség]] intézményét is; ezért is nem találhatott megértésre a kiépülő egyházi rendszer részéről. <ref>Gecse Gusztáv: Vallástörténet, 1980</ref>

Tanításuk, mely a 2. század közepe felé kezdett terjedni, Phrügiában bő talajra talált. A kis-ázsiai [[Thiatira]] lakossága - a sírfeliratok tanúsága alapján - kivétel nélkül mind montanista volt kb. egy egész évszázadon át. De nemcsak [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiá]]t, hanem a Római Birodalom más régióit, [[Ókori Róma|Rómá]]t, [[Észak-Afrika|Észak-Afriká]]t is áthatották a mozgalom eszméi. <ref name="ReferenceK"/> Követőinek sorából kiemelkedő [[Quintus Septimius Florens Tertullianus|Tertullianus]], akit a megalkuvásokat nem tűrő, komoly életvitelük hódított meg. Írásaiban buzgón védelmezte a montanizmust.