„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés

a
A neandervölgyi emberek a [[németország]]i [[Düsseldorf]] melletti [[Düssel]] folyócska egyik, – [[Joachim Neander]]ről elnevezett – völgyéről kapták nevüket, amely [[német nyelv|németül]] ''Neanderthal'', újabb helyesírással: ''Neandertal''. Csontjaikat nem itt találták meg először, hanem [[Belgium]]ban ([[1829]]) és [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltáron]] ([[1848]]).
 
A neandervölgyi leleteket [[1856]]-ban találták meg egy kőbányában, ahonnan egy tanítóhoz és amatőr természetbúvárhoz, Johann Karl Fuhlrotthoz kerültek. Fuhlrott gyanította a maradványok emberi jellegét, majd elküldte őket a bonni egyetem anatómusához és antropológusához, Hermann Schaaffhausenhez, aki „primitív emberfajtaként” írta le azokat. A ''Homo neanderthalensis'' fajnevet [[1864]]-ben adta neki William King angol-ír tudós. Sok más, ma már nem érvényes név mellett (mint például ''Homo primigenius'', ''Homo antiquus'', ''Homo incipiens'', ''Homo europaeus'' és ''Homo mousteriensis''), a rákövetkező évtizedek hasonló leleteire volt szükség ahhoz, hogy belássák: ugyanarról a fajról van szó.
 
[[Fájl:Hermann Schaafhausen.jpg|thumb|100px|left|Hermann Schaafhausen]]