„Eagles” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
furcsa, de így van: Iain
a Szám és névelő egyeztetése AWB
58. sor:
Az album elnyerte [[Grammy-díj az év felvételéért|„Az év felvétele”]] Grammy-díjat (Hotel California) és a „Best Vocal Arrangement for Two or More Voices” (Legjobb vokál-hangszerelés két vagy több hangra) díjat (New Kid in Town). A ''Hotel California'' vezette a slágerlistákat és az 1978-as [[Grammy-díj az év albumáért|„Az év albuma”]] Grammy-díjra jelölték, de a győztes [[Fleetwood Mac]] [[Rumours (album )|„Rumours”]] albuma lett. A hatalmas világméretű turné az album népszerűsítésére, tovább rontotta a zenekar tagjai közötti már amúgy is feszült személyes és kreatív kapcsolatokat.
 
A ''Hotel California'' az utolsó album amelyen, az egyik alapító tag, Randy Meisner közreműködik és aki aaz 1977-es turnéjuk után hirtelen elhagyta a zenekart. Az Eagles tizenegy hónapig egyfolytában turnézott amit megszenvedett a zenekar. Amikor a turné 1977 júniusában [[Knoxville, Tennessee|Knoxville]]-be érkezett, kiújult Meisner [[gyomorfekély]]e. Meisner küszködött, hogy kiénekelje a magas hangokat a Take It To the Limit című számban, és nem volt hajlandó elénekelni a dalt, ami miatt Frey-jal vitába keveredett. Meisner úgy döntött, hogy nem fogja énekelni a dalt ráadásként a Knoxville koncerten, mert sokáig volt fent és elkapta az [[Influenza|influenzát]]. Frey és Meisner között tettlegességre került sor a színfalak mögött és Meisner elhagyta a helyszínt. Az eset után Meisner úgy döntött, hogy a turné végeztével elhagyja az együttest és visszatér [[Nebraska|Nebraskába]], hogy a családjával legyen. Az utolsó fellépése [[East Troy]]-ban, [[Wisconsin]]-ban volt 1977 szeptember 3-án. A zenekarban Meisner helyét ugyanaz a zenész vette át mint aki a [[Poco]]-ban is őt követte, [[Timothy B. Schmit]], miután a tagok megegyeztek abban, hogy Schmit az egyetlen jelölt.
 
1977-ben a zenekar, Don Felder nélkül, közreműködött [[Randy Newman]] ''[[Little Criminals]]'' című albumán, beleértve a ''[[Short People]]'' számot, amelyben Frey és Schmit háttérvokálként szerepel.
74. sor:
=== Szóló karrierek ===
 
Miután az Eagles felbomlott, a korábbi tagok egyéni karrierjüket egyengették. Elektra, amely régóta a zenekar lemezkiadója volt, tulajdonjoggal rendelkezett az tagok által létrehozott szólóalbumok felett is (bár többen közülük különböző kiadókhoz szerződtek következő években). Walsh már dolgozott szólóban 1970 előtt és az Eagles ideje alatt is, de a többiek számára ismeretlen vizek voltak. Walsh kiadott egy sikeres albumot 1981-ben, '''There Goes the Neighborhood''', de a későbbi albumokat aaz 1980-as években, mint például a '''Got Any Gum?''' kevésbé pozitívan fogadták. Ebben az időszakban Walsh session zenészként is dolgozott többek között [[Dan Fogelberg]], [[Steve Winwood]], [[John Entwistle]], [[Richard Marx]] és [[Emerson, Lake & Palmer]] lemezfelvételein, és mint producer és társszerző [[Ringo Starr]] ''Old Wave'' albumán.
 
Henley érte el vitathatatlanul a legnagyobb kereskedelmi sikert, minden korábbi Eagle tag közül. 1981-ben duettben énekelte [[Stevie Nicks]]-szel a [[Fleetwood Mac]] hírességével ''Leather and Lace'' című számot. 1982-ben adták ki a '''[[:en:I Can't Stand Still|I Can't Stand Still]]''' nagylemezét, többek között a ''Dirty Laundry'' slágerrel." Ez az album elhalványul a következő lemezéhez képest, amelyik 1984-ben jelent meg '''[[:en:Building the Perfect Beast|Building the Perfect Beast]]''' címmel. Ez a lemez tartalmazza a klasszikus rock-rádió slágert ''The Boys of Summer'' (a ''Billboard'' lista 5. helyén)," az ''All She Wants to Do Is Dance'' (9. hely), a ''Not Enough Love in the World'' (34. hely) és a ''Sunset Grill'' "(22. hely). Henley következő albuma, az '''[[:en:The End of the Innocence (album)|The End of the Innocence]]''' (1989), szintén nagy sikert aratott. Ez a lemez tartalmazza a ''The End of the Innocence'', ''The Last Worthless Evening'' és ''A Heart of the Matter'' dalokat. Szólókarrierje lerövidült szerződési viták miatt a lemezkiadóval, amelyek megoldódtak 1994-ben amikor az Eagles újra összeállt.
 
Frey is ért el egyéni sikert aaz 1980-as években. 1982-ben adták ki első albumát, '''[[:en: No Fun Aloud|No Fun Aloud]]''', amelyből a listák 15. helyére került a ''The One You Love'' című dala. Következő nagylemeze a '''[[:en:The Allnighter (album)|The Allnighter]]''' 1984-ben jelent meg, rajta egy 20. helyezéses ''Sexy Girl'' című számmal. A [[Beverly Hills-i zsaru]] filmzenéje, a ''[[:en:The Heat Is On|The Heat Is On]]'' a 2. helyre került a listákon. Volt még egy 2. helyezéses száma 1985-ben a ''You Belong to the City'', a [[Miami Vice]] filmzenéje, melyben egy másik Frey dal is elhangzik a ''Smuggler's Blues''. Az utóbbi dallal azonos című epizódban szerepelt mint ''Jimmy'' és a [[riff]]eket ő játszotta a rész zenéjéhez. Szintén ő szerezte a [[Szellemirtók 2.]] filmzenéjében a ''Flip City'' című dalt és a [[:en:Thelma & Louise|Thelma és Louise]] filmben a ''Part of Me, Part of You'' címűt.
 
A filmkészítő, Eagles rajongó és korábban zenei tudósító [[Cameron Crowe]], újságírói karrierje idején írt cikkeket a ''Poco'' és az ''Eagles'' együttesekről. Az első [[:en:feature length|egész estés]] filmje 1982-ben készült a [[:en:Fast Times at Ridgemont High|Változó világ]] című forgatókönyvéből. A film társproducere az Eagles menedzsere Azoff volt, aki szintén koprodukcióban készítette el a filmzene albumát az [[Elektra Records|Elektra lemezkiadó]] gondozásában. Henley, Walsh, Schmit és Felder egy-egy saját szerzeménnyel járult hozzá a film zenéjéhez. A film vége felé látott táncjelenetben, a zenekar játssza a ''Life in the Fast Lane'' Eagles dalt is.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Eagles