„Szerkesztő:Pepo41/Szirakúsai Agathoklész” változatai közötti eltérés

Elsősorban [[Tauromenioni Timaiosz]] történelemmaltörténelemmel kapcsolatos munkáit követte, amik azonban nem maradtak fenn. Timaiosz Agathoklész radikális ellenfele volt. Diodórosznak további források is rendelkezésére álltak, ezek ugyanúgyugyancsak elvesztek, köztük a látszólag viszonylag semlegesnek tekinthető [[SamosziSzamoszi Durisz]]<ref>Helmut Berve: ''Die Herrschaft des Agathokles'', München 1953, 16–19. o.</ref> valamint [[Syracusai Kalliász]] részletes 22 kötetes műve is Agathoklész tetteiről. <ref>Diodor, ''Bibliotheke'' 21,16,5; siehelásd dazuehhez Helmut Berve: ''Die Herrschaft des Agathokles'', München 1953, 4. o.</ref> Kalliász Diodórosz szerint Kalliász a türanniszt pozitívnak tekintette, állítólag mert ezért megfizették.<ref>Diodor, ''Bibliotheke'' 21,17,4.</ref> Diodórosz ismerte Agathoklész testvére, Antardosz írását is, ami ugyancsak dícsérte a türanniszt.<ref>Diodor, ''Bibliotheke'' 21,16,5.</ref>

További forrás [[Marcus Iunianus Iustinus|Junianus Justinus]] munkája az ''Epitome'', ami kivonata az elveszett ''Historiae Philippicae''-nak, [[Pompeius Trogus]] művének. Trogus munkája Timaios munkájára épült, az ''Epitome'' azonban még legalább egy további írásból is merít, ami veszendőbe ment és melynek szerzője Agathokles tetteit nyíltvánvalóan csodálta. [[Polyainos]] munkája a harmadik fennmaradt forrás, ''Strategiká''-ja nyolc rövid elbeszélést tartalmaz, ezek viszont legalább részben a Szamoszi DurisDurisz írásainak köszönhetők.