„Gilgames-eposz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aaa
13. sor:
| részei =
| magyar kiadás = <small>''Gilgames'' (ford. Zászlós Levente), Budapest, 2004
| külső hivatkozás = <small>http://web.zone.ee/aurin/vers/wsgilgames.html}}aaa[[Kép:GilgameshTablet.jpg|250px|thumb|Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással]]
 
[[Kép:GilgameshTablet.jpg|250px|thumb|Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással]]
 
A '''Gilgames-eposz''' ([[sumer nyelv|sumer]] címe ''Sa naqba imuru,'' ’Aki a mélységet látta…’) az [[uruki epikus ciklus]] legismertebb darabja, az [[ókor]]i Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású [[mitológia]]i [[eposz]]a. Az ókori keleti költészet legfontosabb eposza. Mivel több változatban fennmaradt, a legteljesebb kora ókori irodalmi mű. A töredékek kiegészítik, helyenként átfedik egymást, és kétség sincs az összetartozásukról. Az [[akkád nyelv]]ű eposzváltozatok a [[sumerek|sumer]] [[Gilgames]] királyról szóló történet, és az azzal kapcsolatba hozható más sumer irodalmi remekek összedolgozásával keletkeztek, közben egyéb elemekkel is bővültek, és az [[uruk]]i király egyre inkább félisteni, sőt isteni hérosszá vált. Utóbb a sumer eredetű, a Gilgames-eposzba bekapcsolt történeteket Gilgames-ciklusként nevezték. Ennek darabjai a ''[[Gilgames és Agga]], [[Gilgames és Huwawa|Gilgames és Humbaba]], [[Gilgames és az égi bika]], [[Gilgames, Enkidu és az alvilág]], [[Gilgames halála]]''. Az akkád nyelvű Gilgames-eposz [[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni]] korú. A ciklus összeválogatását, a fordítást és szövegezést valószínűleg egyetlen költő végezte el az első ismert változatban. Az eposznak ma öt változata ismeretes, az első kettő után korban következik a [[hettita Gilgames-eposz]], amely részben [[hettita nyelv]]re, részben [[hurri nyelv]]re fordított változat, erőteljesen mitizált elemekkel. Szintén egy írnok, [[Ipizzi]] művének tűnik. Ezután az [[Asszíria|újasszír]] korú akkád nyelvű változat, amelyben Gilgames már egyértelműen az istenekhez hasonló hérosz, hiszen „kétharmad rész belőle isten, egyharmad rész belőle ember, senki más emberfia nincsen kívül-belül hozzá hasonló”.<ref>{{Opcit|n=Gilgames|o=65}}</ref> Ezután az [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] következik, amely az [[arámi nyelv|arámi]] helyett az irodalmi akkád nyelven íródott. Az [[i. e. 1. évezred]] derekára a Gilgames-eposz sok tekintetben a [[mezopotámia]]i mitológia alapvető művévé vált.