„Krejcsi Rezső” változatai közötti eltérés

Budán született, ahol édesapja, Krejcsi Ferenc pénzügyminiszteri alkalmazott volt. Tanulmányait a budai katolikus főgimnáziumban kezdte, majd a kegyestanítórend pesti főgimnáziumában folytatta; a budapesti egyetemen a jogtudományokból 1884-ben doktori oklevelet nyert, majd megválasztották fogalmazónak Budapest tanácsához. 1888 áprilisában a budapesti kereskedelmi és iparkamarához került, ahol mint segédtitkár működött. A magyar ipartestületek országos gyűlésein több ízben előadó volt és különösen a gyárfelügyelői intézményről és a munkaközvetítésről referált. Az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]] megalakulásától kezdve a párt radikális ellenzékhez húzott, cikkezett a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] és a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]] c. folyóiratokba. Az 1892-ben Brüsszelben tartott nemzetközi vám- és munkásvédelmi kongresszuson a magyarországi munkások helyzetéről, az érdekükben tett és még teendő intézkedésekről értekezett; az 1895-ben Budapesten megtartott nemzetközi egészségügyi és demográfiai kongresszuson a munkaidő tartama által a munkás egészségére gyakorolt hatásról referált. Az [[őszirózsás forradalom]] után prágai követként működött, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] alatt diplomata volt Bécsben, vezette és szervezte a Forradalmi Múzeumot. A proletárdiktatúra bukását követően [[Szovjet-Oroszország]]ba emigrált, ahonnan Prágába költözött. [[Szabados Sándor]] után ő is magyarra fordította a [[Kommunista Kiáltvány]]t, 1920-ban megvált a kereskedelmi és iparkamarától.