„Kereszténydemokrata Unió” változatai közötti eltérés

A CDU-t [[1945]] júniusában alapították, irányvonala az első években az úgynevezett „keresztény szocializmus” volt, tagjai a legkülönbözőbb pártokból érkeztek: a Centrumpártból, a liberális DDP-ből, a Német Néppártból, a Német Nemzeti Néppártból, valamint a náci [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]]-ból.

A CDU [[1949]]-től kezdve, [[Konrad Adenauer]] [[kancellár]] hatalomra kerülésével a szociális piacgazdaságot kívánta megvalósítani, ellenezte a tőkés gazdasági rendet. Az [[1963]]-ig tartó Adenauer-éra a párt presztízsnövekedéséhez vezetett, ekkor lendült fel a gazdasági élet, ettől kezdve lett fogalom a "német„német gazdasági csoda".” A CDU-kormány sikert sikerre halmozott, az [[1955]]-ös [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-belépés után [[1957]]-ben sikerült az [[abszolút többség]] elérése is. A gazdasági csoda egyik legfőbb mozgatója [[Ludwig Erhard]] gazdasági miniszter volt, aki [[1963]]-tól szövetségi kancellár lehetett. Ezután [[1965]]-ben gazdasági válság sújtotta az országot, ami pedig a koalíciós partnerrel való nézeteltérésekhez, majd végleges szakításhoz vezetett. Ekkor alakult meg az első német nagykoalíció, melynek kancellárja továbbra is CDU-politikus maradt: [[Kurt Georg Kiesinger]]. Az [[1969]]-ig tartó kancellárság után a CDU ellenzékbe kellett hogy vonuljon, egészen [[1982]]-ig.