„Heinrich Müller (Gestapo)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
kékít
40. sor:
 
Ugyanebben az évben Müllert felvették mint ''segédfogalmazót''<ref name="ReferenceA">Korabeli és megközelítő magyar szóhasználattal.</ref> (Hilfsassistent) a müncheni rendőrfőkapitányságra. Előmenetele a nácik hatalomra jutásáig körülbelül az átlagosnak felelt meg. 1929-ben lett ''rendőr fogalmazó''<ref name="ReferenceA"/> (Polizeisekretär) a müncheni politikai rendőrségen, és nyomozóként elsősorban a kommunista szervezetek elleni akciókban vett részt.
(Más források szerint a nácik ellen is eredményes volt, s ennek tudható be, hogy magas rangú SS tiszt létére és kulcspozíciója ellenére csak 1939-ben vették fel a [[NSDAPNemzetiszocialista Német Munkáspárt|náci pártba]].)
 
== Tevékenysége a nácik hatalomra jutása után ==
90. sor:
Müller beosztottjával, Adolf Eichmannal vett részt a zsidók kiirtásának részleteit egyeztető és megtárgyaló [[wannseei konferencia|wannseei konferencián]]. A konferenciát Reinhard Heydrich, Müller közvetlen hivatali felettese hívta össze.
 
Müller volt az egyik legfontosabb „íróasztalgyilkos”„íróasztali gyilkos” („Schreibtischtäter”) a náci birodalomban.
 
==Hollétéről a háború után==
98. sor:
Egyes beszámolók szerint azonban Müller 1945 április végén repülővel Svájcba menekült, és később Dél-Amerikában az amerikai hírszerző ügynökségeknek dolgozott. Ezek az állítások azon a könyvön alapultak, amelyet 1996-ban a szélsőjobboldali Druffel-Verlag jelentetett meg. Azonban a könyvben szereplő források hamisnak bizonyultak, és számos ellentmondást is tartalmaz. Továbbá a könyv „tele a náci megsemmisítő politika szépítgetésével és ugyanakkor a náci rezsim áldozatainak rágalmazásával”.
 
[[Walter SchellenbergetSchellenberg]]et, az SD, a Külföldi Hírszerző Szolgálat fejét tartják a szerzőjének azoknak a pletykáknak, miszerint Müller 1945 előtt a Szovjetuniónak dolgozott, és rádiókapcsolatot is fenntartott a szovjet hírszerző szolgálatokkal. Schellenberg, aki kölcsönösen és hevesen rivalizált Müllerrel, ezeket a vélelmeit kifejtette az amerikai hírszerző szolgálat, az OSS képviselőinek is 1945-ös kihallgatásai alkalmával. Schellenberg állításait azonban mind közös főnökük, [[Ernst Kaltenbrunner]], Müller közvetlen felettese, mind beosztottja, Heinz Pannwitz is cáfolták. Heinz Pannwitz aki több évet töltött szovjet börtönben ezzel szemben 1959-ben a CIA képviselőinek kijelentette, többszöri kihallgatások során a Szovjetunióban arról győződött meg, hogy Müller halott.
 
Miután Argentínában az izraeli titkosszolgálat 1960 májusában elfogta és titokban Izraelbe szállította Eichmannt, vallomásai újra a közérdeklődés középpontjába állította Müller hollétének a kérdését. Ehhez kapcsolódóan Müller egykori titkárnőjét és szeretőjét is megfigyelés alatt tartották és ki is hallgatták. A házkutatások során azonban nem találtak semmilyen adatot, bizonyítékot arra, hogy Müller - a nyugatnémet rendőrség gyanújának megfelelően - külföldön él és kapcsolatot tart a családjával. 1963 szeptemberében a rendőrség a berlini Lilienthal utcai temetőben rábukkant egy sírra amely állítólag Müller holttestét rejtette. A vizsgálat azonban feltárta, hogy a maradványok nem lehetnek Mülleré. Azoknak a híreknek, amelyek szerint Müllert egy tömegsírba temették egy berlini zsidó temetőben, nem lehetett utána járni, mivel az Kelet-Berlin területén volt. Körülbelül ugyanebben az időben a CIA felújította a vizsgálatot Müller holléte ügyében: szocialista országokból érkezett disszidensektől kaptak olyan információkat, hogy Müllert a szovjetek tartóztatták le a háború után, és a Szovjetunióba szállították. Szintén az 1960-as években jelentek meg különböző újságcikkek arról, hogy egyes hírek szerint Müller Romániában, Albániában, Dél-Afrikában vagy Dél-Amerikában él. 1971 decemberében CIA-jelentésben felmerült, hogy mindez egy hidegháborús félretájékoztatási kampány a keleti oldal részéről. Meggyőző bizonyíték azonban nincs arra, hogy Müller együttműködött a szovjetekkel. A CIA-jelentés szerint hasonlóképpen nincs meggyőző bizonyíték arra sem, hogy Müller meghalt Berlinben 1945-ben.
106. sor:
== Emlékezete ==
 
GestaposA „Gestapós” Müller a világháborús történetek visszatérő alakja. Egyes történetekben csak mint a Gestapo legfőbb parancsnoka jelenik meg, név említése nélkül.
 
Néha a szövetséges világháborús propagandán ([[Modern Pimpernel]], 1941) túl is - és főleg bűneihez mérve - szokatlanul komikus, néha már-már joviális alakként ábrázolva. (A Modern Pimpernelben Gestapós Müller nyilván Smith professzor gestapós ellenfele, Schmidt.
131. sor:
{{Portál|Németország|-|Második világháború|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Müller, Heinrich}}
[[Kategória:1900-ban született személyek]]
[[Kategória:1945-ben elhunyt személyek]]