„Bose–Einstein-statisztika” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''Bose–Einstein-statisztika''' a [[kvantummechanika]] területén felmerülő problémák megoldására kidolgozott
A Bose–Einstein-statisztika - szemben a [[Maxwell–Boltzman-statisztika|Maxwell–Boltzman-statisztikával]] - N darab azonos részecskét tartalmazó rendszert vizsgál, ahol az egyes részecskék egymástól nem megkülönböztethetők. Ha a részecskék nem megkülönböztethetők, Bose–Einstein-statisztika alkalmazható akkor, ha akár hány részecske foglalhat egy adott kvantumállapotot. Az ilyen részecskéket bozonoknak nevezik.
6. sor:
==Története==
A statisztikus mechanika a fizikának az az ága, amely statisztikai módszerekkel vizsgálja egy rendszer mikroszkopikus alkotórészeit – hogy előrejelezze, megjósolja a rendszer makroszkopikus tulajdonságait. Ezt a módszert [[James Clerk Maxwell]] és [[Ludwig Boltzmann]] használta először, a
A klasszikus statisztikus mechanikában minden részecskét a fázistér egy pontjának tekintenek, vagyis olyasvalaminek, aminek mindenkor pontosan meghatározható helyzete és impulzusa van. Annak a valószínűségét, hogy ez a pont a fázistér egy kis térfogatú részébe esik, arányosnak veszik a térfogattal. A Maxwell–Boltzmann-féle törvény a részecskék fázistérbeli legvalószínűbb eloszlását adja meg.
A kvantummechanika kialakulásával a Heisenberg-féle határozatlansági elv miatt ([[határozatlansági reláció]]
Bose–Einstein-statisztika elmélet kifejlesztése
==Irodalom==
|