„Wilhelm Pieck” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
kékít
2. sor:
| kép =
}}
'''Friedrich Wilhelm Reinhold Pieck''' ([[1876]]. [[január 3.]] Guben – [[1960]]. [[szeptember 7.]] [[Kelet-Berlin]]); [[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]], később [[kommunizmus|kommunista]] német politikus, az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] (egyetlen) elnöke.
 
==Élete==
Egy fuvaros fiaként született a ma [[Lengyelország]]hoz tartozó [[Gubin]] városkában. Az alapiskola befejezése után asztalosnak tanult, majd vizsgái után a szakmájában akkoriban teljesen megszokott vándormunkások életét választotta. A szigorú [[katolikus]] családból származó fiatalember ekkor került kapcsolatba a munkásmozgalommal. [[1894]]-ben tagja lett a Német Faipari Munkásszövetségnek, egy évvel később pedig belépett az [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]]-be. [[1896]]-tól asztalosként dolgozott [[Bréma (város)|Brémában]], ahol az egyik kerület [[SPD]]-szervezetének vezetője lett. [[1905]]-ben beválasztották a [[Bréma (tartomány)|brémai]] parlamentbe, amelynek 5 évig volt tagja. [[1907]]-től kezdve az [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] pártiskolájának hallgatójaként [[Rosa Luxemburg]] nézeteit tette magáévá. [[1910]]-ben [[Berlin]]be költözött.
 
Az [[első világháború]] alatt a szociáldemokraták balszárnya felé fordult. Helytelenítette a pártvezetés hatalommal kiegyező politikáját. [[1915]]-ben behívták a harcoló német hadseregbe, amelyben folyamatosan háborúellenes nézeteit hangoztatta, ezért hadbíróság elé állították. Az ítélet elöl megszökött és [[berlin]]ben bujkált, majd [[amszterdam]]i száműzetésbe menekült.
11. sor:
A háború után hazatért [[Németország]]ba és a [[Németország Kommunista Pártja|kommunista párt]] alapító tagja lett. Részt vett a háborús német összeomlást kísérő zavargásokban. [[Rosa Luxemburg]] és [[Karl Liebknecht]] perében tanúként szerepelt és míg Luxemburgot és Liebknechtet meggyilkolták, addig Piecket futni hagyták. [[1921]]-től a kommunista internacionálé német küldötte, személyesen is megismerkedett [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]]nel. Ezzel egyidőben a [[Porosz Királyság|porosz]] nemzetgyűlés és a [[Reichstag (birodalmi gyűlés)|Reichstag]] képviselője.
 
[[1922]]-ben a Nemzetközi Vörös Segély nevű szervezet társalapítója lett, [[1925]]-től kezdve a német csoport vezetője. [[1931]]-től kezdve a Kommunista Internacionálé elnökségének tagja. [[Adolf Hitler]] hatalomra kerülése után ismét illegalitásba kényszerült. [[Ernst Thälmann]] [[1933]]-as letartóztatása után a pártvezető ügyvivő helyettese lett, de májusban menekülnie kellett [[Német Birodalom|Németország]]ból. [[Párizs]]i száműzetésbe utazott és onnan szervezte a kommunisták föld alatti mozgalmát. [[1935]]-ben a német kommunisták [[brüsszel]]i gyűlésén a börtönben ülő [[Ernst Thälmann]] helyett őt választották meg pártelnöknek. Ezek után áttelepült [[Moszkva|Moszkvába]]. A [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]]hoz hű [[Walter Ulbricht|Ulbricht]]-csoport tagjaként túlélte a '30-as évek végének tisztogatásait, amelynek a Moszkvában letelepedett németek jelentős része áldozatául esett.
 
[[1945]]. [[július 1.|július 1-jén]], 12 év távollét után érkezett a lerombolt [[Németország]]ba. [[Walter Ulbricht]] munkatársaként látott hozzá a szovjet megszállási zóna kommunista hatalmának kiépítéséhez. Sikeresen erőszakolta ki az [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] és a [[Németország Kommunista Pártja|kommunista párt]] egyesítését, amelyből a [[Német Szocialista Egységpárt|NSZEP]] nevű, döntően kommunista befolyás alatt álló párt született. Előbb a [[Német Szocialista Egységpárt|NSZEP]] társelnöke lett, majd az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] [[1949]]-es megalapítása után az állam elnökévé választották. Az elnöki pozíciót haláláig töltötte be.
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==További információk==
{{commonskat|Wilhelm Pieck}}
22 ⟶ 24 sor:
{{Az NDK Államtanácsának elnökei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-|politika}}
 
{{DEFAULTSORT:Pieck Wilhelm}}