|
A szorosabb értelemben vett '''hiperszöveg''' (angolos írásmóddal: ''hipertext'' vagy ''hypertext)'' egy nemlineáris, sokközpontú ([[heterarchikus]]), digitális közegben hálózatosan épülő, nyitott vagy zárt (szöveg)rendszer.rends3535435545435454543g345rt
== trg ==
A hiperszöveg kiterjesztése a [[hipermédia]], amikor a szöveg például [[audiovizuális]] és egyéb elemekkel, objektumokkal bővül.
TovábbiA fontos(szöveg)rendszer előnyeelegmeit, hogyobjektumait, csomópontjait úgynevezett [[hiperhivatkozás]]okkal köthetjük össze, a hiperszöveg használata tehát [[interaktivitás]]t feltételez, hiszen lényege is ebben rejlik. Tehát rogy a hiperszöveg nem úgy szerkeszthető, mint a papírlaponpapírlarrtyhrttrhtrgrgpon lévő, „hagyományos társa”: a [[szöveg]] legkisebb egységei itt nem a [[toll]]vonások, [[lenyomat]]ok <nowiki/>t, hanem ''valóban'' a [[betű]]k, [[szám]]ok, [[írásjel]]ek. Ezzel válik a hiperszöveg egyszerűen felbonthatóvá, írhatóvá, másolhatóvá, törölhetővé. ▼
== Történelem ==
A hiperszöveget megelőzően is sok [[tudós]] fáradozott azon, hogy a [[Világegyetem|világ]] összes [[információ]]ját egybetömöríthesse, utat vágva ezzel a fejlődésnek az [[élet]] minden terén. Így születtek meg az első [[szótár]]ak, [[enciklopédia|enciklopédiák]], [[lexikon]]ok, amikben hivatkozások mutatnak a további, témába vágó cikkekre. A világban létező rengeteg információ rendszerezése ügyében már a [[20. század]] elején elkezdtek dolgozni, hogy megtalálják az [[információ]]k kezelésének helyes módját, ekkor még szinte csak írásos formában.
A hiperszöveg történelme valójában [[1945]]-ben kezdődött, amikor [[Vannevar Bush]] közölt egy cikket az [[The Atlantic (magazin)|Atlantic]] című [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] (kulturális) újságban „[http://www.ps.uni-sb.de/~duchier/pub/vbush/vbush-all.shtml As We May Think]” („Ahogy mi gondolkodhatunk”) címmel. Ebben a „[[Memex]]” nevű jövőbeli gépről írt, ami – leírása szerint – egy [[asztal]]ba van építve, és képes megjeleníteni bármit egy [[könyvtár]]i [[archívum]]ból, továbbá képes bennük [[szó|szavakra]] keresni, mint [[hiperhivatkozás]]. Ezen írás több tudósra is nagy hatással volt.
A „hiperszöveg” kifejezést először [[Theodor H. Nelson]], a digitális környezetben alkalmazott hiperszöveges módszer atyjának tanítványa használta, [[1965]]-ben. A hiperszöveges, [[hipermédia|hipermediális]] tartalmak megjeleníthetőségének lehetőségeivel, módszereivel már e fogalmak megjelenése előtt számos író, filozófus és kutató foglalkozott, mint például [[Jorge Luis Borges]], [[Roland Barthes]], [[Jacques Derrida]], [[Michel Foucault]] és mások.
A hiperszöveg és a [[hipermédia]] elterjedéséhez döntő mértékben hozzájárult a számítógépes dokumentum-kezelés megjelenése és az [[internet]] térhódítása. <!-- , továbbá az a tény, hogy e módszer működése igen közel áll az emberi [[agy]] és [[gondolkodás]] természetes működési elvéhez.--> A [[hipermédia]] jelentős hatást gyakorol az [[interaktivitás]] alakulására, fejlődésére.
== Alkalmazási előnyök ==
A (szöveg)rendszer elemeit, objektumait, csomópontjait úgynevezett [[hiperhivatkozás]]okkal köthetjük össze, a hiperszöveg használata tehát [[interaktivitás]]t feltételez, hiszen lényege is ebben rejlik. Tehát a [[szöveg]] különböző részeit egyszerűen össze lehet kapcsolni, (mint például egy [[lexikon]]ban), de szerkesztése is logikusabb.
▲További fontos előnye, hogy a hiperszöveg nem úgy szerkeszthető, mint a papírlapon lévő, „hagyományos társa”: a [[szöveg]] legkisebb egységei itt nem a [[toll]]vonások, [[lenyomat]]ok, hanem ''valóban'' a [[betű]]k, [[szám]]ok, [[írásjel]]ek. Ezzel válik a hiperszöveg egyszerűen felbonthatóvá, írhatóvá, másolhatóvá, törölhetővé.
== Külső hivatkozások ==
|
