„Traianus római császár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
 
== Az alimentatio alkalmazása, a népességfogyás megállítása ==
Traianus belpolitikájában legfontosabb feladatának tekintette Italia népességfogyási és gazdasági hanyatlásának megállítását. Ehhez egyik gazdasági eszközét a [[Titus Flavius Domitianus római császár|Domitianus]] által kezdeményezett és [[Marcus Cocceius Nerva római császár|Nerva]] által megszervezett '''alimentatio''' rendszerének továbbfejlesztését és széles körű alkalmazását. Az alimentatio ''ellátási díj'' volt. A rendszer értelmében a gazdaságilag nehéz helyzetbe került kisbirtokosok a császári kincstártól birtokuk értékének 1/12-ed részének mértékéig kedvező kamatozásra (évi 5%) kölcsönt kaphattak. A tőkét a kincstárnak, de a kamatokat pedig a területileg illetékes municipium tanácsának kellett visszafizetni. A városoknak a kamatokat árva gyermekek taníttatására és eltartására kellett fordítaniuk. Egy fiú 16, egy lány 12 sestercius ellátási díjat kapott. Az alimentatio tőkéjét később más eszközökkel is növelték. Az árvákat az akkor először megszervezett árvaházakban vagy családoknál helyezték el. A tehetséges fiatalok taníttatásáról a városok külön kötelesek voltak gondoskodni. Ezzel a rendszerrel, amit erőteljesen propagáltak, népjóléti célokat és a kisbirtokos parasztok megsegítését akarta elérni Traianus.
 
Ezt a rendszert egészítette ki az elrendelt kivándorlási tilalom és az a rendelkezés, mely szerint a provinciákból a szenátusba kinevezetteket kötelezte vagyonuk egyharmadának értékéig itáliai földek vásárlására. Ez az intézkedés a földárak emelkedését okozta, de a nagybirtokok növekedésével a kisbirtokosság hanyatlását eredményezte.