„Viszkozitás” változatai közötti eltérés

Egy gáz vagy folyadék [[lamináris áramlás]]a során a közeg egyes rétegei különböző sebességgel áramlanak. A különböző sebességű rétegek elcsúsznak, súrlódnak egymáson, melynek következtében nyíróerő lép fel. Ennek az erőnek semmi köze a szilárd testek elmozdításakor ébredő [[súrlódás]]hoz, mert a felületre merőleges erőnek (jelen esetben a gáz- vagy a folyadékrétegeknek egymásra gyakorolt nyomásából származó erőnek) nincs hatása a nyíróerőre. Ezen kívül a szilárd testek súrlódásával ellentétben nyugvó gáz vagy folyadék rétegei között nem lép fel nyíróerő.

 

 

:<math>F = \eta A \frac{\mathrm du}{\mathrm dy}</math>

 

Más megfogalmazásban a Newton-féle viszkozitási törvény kimondja, hogy az egyes rétegek közötti csúsztató feszültség egyenesen arányos a [[sebesség]][[gradiens]]sel.

 

A dinamikai viszkozitásból kiindulva definiáltak még számos egyéb viszkozitást is. Legismertebb és a kenéstechnikában legáltalánosabban használt a '''kinematikai viszkozitás''', amely a dinamikai viszkozitás ''η'' és a folyadék [[sűrűség]]ének ''ρ'' a hányadosa:

=== A viszkozitás mértékegységei ===

==== Dinamikai viszkozitás: ''η'' ====

 

:<math>[\eta] = \frac{\rm Ns}{\rm m^2} = {\rm Pa} \cdot {\rm s} </math>

a [[Pascal (mértékegység)|pascal]]·[[másodperc]], mely megegyezik az 1&nbsp;[[kilogramm|kg]]·m⁻¹·s⁻¹-mal.

 

 

: 1 poise = 100 centipoise = 1 g·[[centiméter|cm]]⁻¹·s⁻¹ = 0,1 Pa·s.

====Kinematikai viszkozitás: ''ν'' = ''η''/''ρ''====

 

 

:<math>[\nu] = \frac{\rm m^2}{\rm s}</math>

: 1 stokes = 100 centistokes = 1 cm²·s⁻¹ = 0,0001 m²·s⁻¹.

 

 

 

 

:''η'' = ''ν''·''ρ'', így ha ''ν'' = 1 St, akkor