„Viszkozitás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
Egy gáz vagy folyadék [[lamináris áramlás]]a során a közeg egyes rétegei különböző sebességgel áramlanak. A különböző sebességű rétegek elcsúsznak, súrlódnak egymáson, melynek következtében nyíróerő lép fel. Ennek az erőnek semmi köze a szilárd testek elmozdításakor ébredő [[súrlódás]]hoz, mert a felületre merőleges erőnek (jelen esetben a gáz- vagy a folyadékrétegeknek egymásra gyakorolt nyomásából származó erőnek) nincs hatása a nyíróerőre. Ezen kívül a szilárd testek súrlódásával ellentétben nyugvó gáz vagy folyadék rétegei között nem lép fel nyíróerő.
 
A viszkozitás értelmezését elsőként [[Isaac Newton|Newton]] adta meg, aki feltételezte, hogy a rétegek párhuzamos és egyenletes áramlása esetén az elmozdulás irányával ellentétes irányú belső súrlódási erő (''F'') egyenesen arányos a súrlódó felületek nagyságával (''A'') és a sebességgradienssel (d''u''/d''y''). Az arányossági tényező az adott gáz vagy folyadék anyagi minőségére jellemző állandó a '''dinamikai viszkozitás (''η' ''(η):''
 
:<math>F = \eta A \frac{\mathrm du}{\mathrm dy}</math>
23. sor:
 
Más megfogalmazásban a Newton-féle viszkozitási törvény kimondja, hogy az egyes rétegek közötti csúsztató feszültség egyenesen arányos a [[sebesség]][[gradiens]]sel.
Több [[folyadék]], mint például a [[víz]], és a legtöbb [[gáz]] kielégíti Newton feltételét, ezeket [[newtoni folyadék]]oknak nevezik. A nem-newtoni folyadékoknálfolyadékok esetén ennél összetettebb összefüggés áll fenn a csúsztató feszültség és a sebességgradiens között.
 
A dinamikai viszkozitásból kiindulva definiáltak még számos egyéb viszkozitást is. Legismertebb és a kenéstechnikában legáltalánosabban használt a '''kinematikai viszkozitás''', amely a dinamikai viszkozitás ''η'' és a folyadék [[sűrűség]]ének ''ρ'' a hányadosa:
101. sor:
=== A viszkozitás mértékegységei ===
==== Dinamikai viszkozitás: ''η'' ====
A dinamikai viszkozitás [[SI]] egységemértékegysége:
 
:<math>[\eta] = \frac{\rm Ns}{\rm m^2} = {\rm Pa} \cdot {\rm s} </math>
107. sor:
a [[Pascal (mértékegység)|pascal]]·[[másodperc]], mely megegyezik az 1&nbsp;[[kilogramm|kg]]·m<sup>−1</sup>·s<sup>−1</sup>-mal.
 
A dinamikus viszkozitás [[cgs]] egységerendszerű mértékegysége a ''poise'' (P), melyet [[Jean Louis Marie Poiseuille]]-ról neveztek el. Gyakrabban ennek századrészét a ''centipoise''-t (cP) használták. A centipoise széles körű használatának az az oka, hogy a víz viszkozitása 20 °C hőmérsékleten 1,0020 cP.
 
: 1 poise = 100 centipoise = 1 g·[[centiméter|cm]]<sup>−1</sup>·s<sup>−1</sup> = 0,1 Pa·s.
114. sor:
====Kinematikai viszkozitás: ''ν'' = ''η''/''ρ''====
 
A kinematikai viszkozitás SI egységemértékegysége:
 
:<math>[\nu] = \frac{\rm m^2}{\rm s}</math>
122. sor:
: 1 stokes = 100 centistokes = 1 cm²·s<sup>−1</sup> = 0,0001 m²·s<sup>−1</sup>.
 
A kinematikai viszkozitás a folyadékban (gázban) keltett örvényszerű zavarok öncsillapodásának gyorsaságát jellemzi. Ebben a folyamatban a folyadékban tárolt mozgási energiát a viszkozitás emészti fel. A lecsengés sebessége függ a zavar jellemző lineáris méretétől: kétszer akkora méret esetén a lecsengés négyszer annyi ideig tart. Ezt fejeződik ki a m²·s<sup>−1</sup> mértékegységben. A jelenség sokban hasonlít a hőmérséklet-különbségek kiegyenlítődésnek dinamikájához valamely homogén anyagban. A [[hőmérséklet-vezetésvezetési tényező]] mértékegysége isszintén m²·s<sup>−1</sup>.
 
 
A kinematikai ''(ν)'' és dinamikai ''(η)'' viszkozitás közötti átszámítás:
 
:''η'' = ''ν''·''ρ'', így ha ''ν'' = 1 St, akkor