„LIDAR” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Működése: elirasok jav., korr |
a →Légi lézerszkennelés: korr |
||
35. sor:
===Légi lézerszkennelés===
[[Fájl:LiDAR-i lend.gif|right|thumb|250px]]
A lézerfényt távolságmérésre szinte azonnal a lézer megalkotását követően, már az [[1960-as évek]]ben használták. A LIDAR alkalmazása a domborzat felmérésére azonban csak 1990 körül terjedt el. A fő problémát a kellő pontosságú pozíciómeghatározás okozta, melyet a GPS-vevők használata oldott meg. További problémát jelentett az óriási adatmennyiség gyors fedélzeti tárolási igénye, melyet a nagysebességű, megfelelő kapacitású és robusztus digitális háttértárak megjelenése tett lehetővé.
40 ⟶ 41 sor:
Az impulzust kibocsátó lézert szállító légieszköz pontos helyét egy kinematikus [[Global Positioning System|GPS-vevő]] segítségével határozzuk meg. Ez a mérés azonban a lézerszkenneléshez képest lassú, ezért a gép pörgő, bukdácsoló mozgását és apró irányváltásait egy kinetikus navigációs rendszerrel ([[INS]] vagy inertial measurement unit, IMU) rögzítjük. Az így kapott adatokat (vektorokat) utólagosan összegezve kiszámoljuk a légieszköz trajektóriáját, és ezen pozíciók, valamint a lézerimpulzusok ismert kibocsátási geometriájának ismeretében, utófeldolgozás során lehetséges a visszaverő felület (pl. földfelszín) adott pontjainak nagy pontosságú meghatározása.
A mérési eredmények részben tartalmaznak felszíni objektumokról (épületekről, a növényzetről, más tereptárgyakról) és részben a talajról származó visszaverődéseket (ún. echo). Ezeket az
===Légkörkutatás, meteorológia===
|