„Chyzer Kornél” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1861. december 20-án levelező tagjául választotta; rendkívüli tagja lett a közegészségi tanácsnak is, mindjárt annak megalakításakor. Jelentős része volt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek újjászervezésében is, s az üléseknek egy alkalommal titkára, majd alelnöke is volt. A hazai fürdők ismertetése, népszerűsítése körül régi időtől fogva mindig buzgón munkálkodott. Az 1885. évi országos kiállítás egészségügyi bizottsága őt bízta meg a hazai fürdők ismertetésével. Az ugyanez alkalommal rendezett országos orvosi kongresszus őt bízta meg, hogy referáló előadást tartson a közegészségügyi szolgálatról a községekben. Előadásában kimutatta a [[körorvos]]i intézménynek az 1876. évi törvény alapján való teljes tarthatatlanságát.<ref name="MNL"/><ref name="úttörő"/>
1868-ban dr. [[Orzovenszky Károly]] és dr. [[Felletár Emil]] társaságában ''[[Fürdői Lapok]]'' cím alatt [[balneológia]]i folyóiratot indított, egyúttal részt vett az [[Országos Balneologiai Egyesület]] megalapításában. Utazásairól, amelyek [[Spanyolország]]ot kivéve [[Európa]] minden országára kiterjedtek, beszámolt, kivéve a keletit, melyet az agg [[Szemere Miklós (költő)|Szemere Miklós]] társaságában tett meg. Az ''Északon'', ''Nyugaton'' és az ''Útirajzok a berlini higiéniai kiállításról'' és több külföldi fürdőből sok érdekes néprajzi adatot tartalmaznak. Emberbaráti működésének volt köszönhető az általa alakított [[Zemplén vármegye]]i orvos-gyógyszerészi segélyező egyesület.<ref name="MNL"/>
== Főbb művei ==
| |||