'''Eutükhész''' régiesen '''Eutyches''' ([[Görög írás|görög]]: Εὐτυχής, kb. [[380]] - kb. [[456]]) egy [[Konstantinápoly]]hoz közel fekvő [[kolostor]] [[apát]]ja volt az [[5. század]]ban.
A [[Nesztoriosz]]-féle hitviszályban mint ennek ellenfele működött, azonban heve által elragadtatva, másik túlzásba esett s azt tanította, hogy Krisztusban csak egy, isteni természet van (l. [[Monofiziták]]). [[448]]-ban a Konstantinápolyban tartott zsinaton megfosztották papi és kolostori hivatalától. E. erre tiltakozást nyujtottnyújtott be [[II. TheodosiushozTheodosius bizánci császár|II. Theodosius]] császárhoz, kérvényt irt [[I. LeoLeó pápa|I. Leó]] pápához s egy levélben Dioskur alexandriai[[Alexandria patriárka(Egyiptom)|alexandria]]i pátriárka pártfogását is kérte. A szenvedélyes Dioskur a viszályba vonta a császárt és Eudoxia császárnét is és anélkül, hogy joghatósága lett volna rá, [[449]]. Efesosba az uún. n. rablók zsinatátrablózsinatot hivta össze, hogy E. ellenfelein boszutbosszút álljon. A zsinaton, melyen a császár elnökölt, nem engedték a pápa levelét (Epistola ad Flavianum) felolvastatni s az egybecsődített fanatizált szerzetesek oly módon tüntettek E. és Dioskuros mellett, hogy ezek ellenfeleit láncokkal és botokkal megtámadták, sokakat megsebesítettek, ugy hogyúgyhogy maga Flávián patriárka a kapott sebekben három nap mulvamúlva meghalt. A hitviszálynak [[451]]. a kalcedoni[[khalkédóni egyetemes zsinatonzsinat]]on vetettek véget; az efezusi határozatokat megsemmisítették s kimagyarázták a tant, hogy Krisztusban két természet, u. m. isteni és emberi vagyonvan. E.
Eutükhész számkivetésben halt meg, követői az eutichianusok v. [[monofiziták]] sokáig fenmaradtak Egyiptomban és Palesztinában.
