„Statárium” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 51.254.35.235 (vita) szerkesztéséről Peyerk szerkesztésére |
|||
6. sor:
== Története Magyarországon ==
Magyarországon a rögtönítélő bíráskodás nyomai már a 15. században megjelentek a vármegyei törvényszékek joggyakorlatában, a 18. század második felére pedig már pontos szabályai is rögzítettek voltak. A statárium első központi szabályozása [[II. József magyar király]]tól származik. Statárium bevezetésére kezdetben
1849-ben, a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] alatt ''vésztörvényszékeket'' állítottak fel a belső ellenség felszámolására, a szabadságharc leverését követő [[Abszolút monarchia|abszolutizmus]] éveiben pedig a betyárvilág felszámolására alkalmazták a rendkívüli bíráskodást. A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] első felében, mivel a közbiztonság egyes vidékeken továbbra is bizonytalan volt, egy belügyminiszteri rendelet alapján a [[törvényhatóság]] (vármegye) kérésére vezethettek be statáriális bíráskodást annak területén.
| |||