„Hárún ar-Rasíd” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AkelaBot (vitalap | szerkesztései)
a zöld link kékre
betűtípusok
28. sor:
'''Hárún ar-Rasíd''' ([[arab írás|arab betűkkel]] هارون‌ الرشید – Hārūn ar-Rašīd; [[Rajj]], [[763]]. [[március 17.]] vagy [[766]]. [[február]]ja – [[Tusz]], [[809]]. [[március 24.]]<ref name=kimikor>{{Kimikor-régi}}, 146. oldal</ref>), [[al-Mahdi kalifa|Abu Abdalláh al-Mahdi]] kisebbik fia, [[al-Hádi kalifa|Músza al-Hádi]] öccse volt az [[Abbászidák|Abbászida-dinasztia]] ötödik [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[786]]-tól haláláig). Melléknevének (ar-Rasíd) jelentése: a helyes úton járó, igazhitű. Hárún uralkodása volt a [[bagdad]]i székhelyű kalifátus fénykora, ennek köszönhetően vált a kalifa az iszlám történelmének egyik legközismertebb alakjává. Emlékét leginkább [[Az Ezeregyéjszaka meséi]] őrizték meg.
 
=== ''Ifjúsága'' ===
 
Al-Mahdi trónörökös és [[jemen]]i felesége, al-Hajzurán kisebbik fia [[763]]-ban született az iráni [[Rajj]]ban. Nevelését a befolyásos [[Barmakidák|barmakida]] család sarjára, [[Jahja ibn Hálid ibn Barmak]]ra bízták, akinek fia, [[Dzsaafar ibn Jahja al-Barmaki|Dzsaafar]] Hárún tejtestvére volt. Ezt a viszonyt a korban gyakorlatilag valódi rokoni kapcsolatnak tekintették, és Dzsaafar a család bukásáig Hárún legbelső bizalmasa és jó barátja maradt. Apja tizenhét esztendősen, [[780]]-ban állította először a [[Bizánci Birodalom]] ellen indított hadjáratok élére, és [[782]]-es támadása fényes sikerrel járt: a muszlimok Thrakészion [[thema]] területén megverték a császári erőket, és egészen a [[Boszporusz]]ig jutottak. [[VI. Konstantin bizánci császár|VI. Konstantin]] és [[Eiréné bizánci császárnő|Eiréné anyacsászárné]] kénytelen volt békét kérni, egyúttal sarcfizetést vállaltak.
34. sor:
A fényes diadal következtében adományozta apja Hárúnnak a Rasíd nevet, és az öröklési rendet úgy módosította, hogy bátyját, Múszát követően ő örökölje a trónt. Úgy tűnik, Hajzurán és Mahdi egyaránt Hárúnt tartotta nagyobbra, ami féltékenykedést szült a testvérek között. Músza al-Hádi [[785]]-ös trónra lépését követően be is börtönöztette öccsét, és megpróbálta saját fiát örökösül elismertetni, azonban egy éven belül meghalt. A kiszabaduló Hárún így szerezte meg a kalifátus trónját.
 
== '''''Kalifátusa''''' ==
=== Belügyek ===
==== Despotikus hatalom ====
54. sor:
A jogtudomány ([[fikh]]) mellett az egyéb természetű vallástudományok is fejlődtek. Nagyjából erre az időszakra már kialakult a [[kalám]], a görögöktől örökölt [[dialektika|dialektikától]] áthatott, később általánossá váló teológia. Ezt ekkoriban elsősorban a [[mutaziliták]] szektája alkalmazta, amely Hárún utódai körében a bagdadi udvar ideológiájává vált néhány évtizedre.
 
=== '''''Háborúk és külpolitika''''' ===
==== Lázadások ====