„Vaclav Fomics Nyizsinszkij” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎További információk: Nizsinszkij Bécsben
16. sor:
[[1907]]-ben, az iskola befejezését követően a [[Mariinszkij Színház]]hoz került [http://www.mariinsky.ru/], és azonnal a társulat első táncosa lett, függetlenül a nem is táncosra jellemző külsejétől: alacsony volt, egyáltalán nem karcsú lábú, és túlzottan fejlett volt az izomzata is. De a színpadon teljesen megváltozott, könnyedség, kifinomult kellem és a stílus tökéletes megértése jelent meg az alakításaiban. Elkápráztatta nézőit legendás ugrásaival („grand jeté”), azzal a képességével, hogy elhitette: a levegőben lebeg. Rendkívüli átváltozó képességgel, kiváló mimikával rendelkezett. Miközben a színpadról mágikus hatást árasztott, az életben hallgatag, barátságtalan ember volt.
 
Karrierje [[Szergej Pavlovics Gyagilev|Szergej Gyagilevvel]] kötött ismeretsége után ívelt igazán fel, rövid ideig Gyagilev szeretője is lett.<ref>{{cite journal |author=Selby Wynn Schwartz |title=The Politics of Dancing: Les Ballets Trockadero de Monte Carlo |url=http://www.forumjournal.org/site/issue/04/dr-selby-wynn-schwartz |journal=Forum}}]</ref><ref>{{cite web |url=http://www.glbtq.com/arts/nijinsky_vf.html |title=Nijinsky, Vaslav (1890-1950) |work=Glbtq.com}}</ref> Az [[1909]] és [[1913]] közötti évek Nyizsinszkij dicsőséges évei voltak. Oroszország első számú szólistájává vált [[Mihail Mihajlovics Fokin|Mihail Fokin]] koreográfiáiban, a ''Karnevál'', a ''Seherezádé'', a ''Petruska'', a ''Nárcisz'', a ''Daphnis és Cloé'' stb. főszerepeiben.
 
A Mariinszkij társulatából váratlanul eltávolították, amikor a ''Giselle'' előadására egy 14. századi mintára készült, erősen testhezálló kosztümben lépett föl, sokkolva ezzel a nézőket, és megdöbbenést keltve a cári páholyban.